Egybeszámítási szabályok alkalmazása szennyvízberuházásnál
Kérdés
Szennyvízberuházásnál a létesítmény építését és a hozzá tartozó gépeket, eszközöket, irányítástechnikai berendezéseket egybe kell-e számítani és az építésre vonatkozó szabályok szerint eljárni, vagy külön az építés, külön az árubeszerzés, abban az esetben, ha a szennyvízberuházás áll építésből, árubeszerzésből, valamint szolgáltatásból (műszaki ellenőr, könyvvizsgáló igénybevétele); a közbeszerzés tárgya építés, szolgáltatás vagy építés, árubeszerzés, szolgáltatás külön-külön eljárásban, és a beruházásban az építési költség a nagyobb, mint az eszközbeszerzés költsége.
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2004. november 15-én (15. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 344
[…] beszerzésekre vonatkozó eljárást kell lefolytatni, nem minősül a törvény megkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több, a közösségi értékhatárt elérő értékű beszerzési tárgyakra vonatkozó eljárásban szerzi be az ajánlattevő. Hasonló szabályozás érvényesül a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetén a Kbt. 245. §-ának (5) bekezdése értelmében, amely szerint, ha egyenként a nemzeti értékhatárt el nem érő értékű beszerzési tárgy együttes értéke miatt a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó eljárást kell lefolytatni, nem minősül a törvény megkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több, a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési eljárásban szerzik be. Tehát, ha összességében az építési beruházás becsült értéke eléri a közösségi értékhatárt, akkor az egyes beszerzési tárgyak tekintetében, amelyeket célszerűbb részenként beszerezni, több, közösségi rezsim alapján lebonyolított közbeszerzési eljárás lefolytatására nyílik jogszerű lehetőség. Speciális szabályozásunk azonban sokkal gyakorlatiasabban közelít a kérdéshez. Építési beruházás esetén ugyanis nem a beruházás olyatén részekre bontása, mint az "ugyanaz szállítsa az építési anyagokat, mint aki kivitelezi", hanem a tervpályázatokkal kapcsolatos probléma, a lebonyolító kérdésköre, illetve a részajánlat benyújtásának problémája szokott felvetődni. Ennek oka az, hogy az építési beruházás esetleges részekre bontása a Kbt. szerint minden további nélkül megengedhető, ezt a kiíró általában az alapján határozza meg, hogy akar-e külön árubeszerzéssel foglalkozni, vagy az építést és árubeszerzést ugyanarra a vállalkozóra bízza. Az ajánlatok alapján a legmegfelelőbbet a már rendelkezésre álló tervek, megvalósíthatósági tanulmány alapján képes megállapítani. A 162/2004. Korm. rendelet 2. §-a értelmében az építési beruházás koncepcióját, célját, tárgyát építészeti, műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontok figyelembevételével az ajánlatkérő határozza meg, a tervezett beruházás összetettségétől függően előtanulmányokkal (különösen vázlatterv, tanulmányterv, megvalósíthatósági tanulmány, kulturális örökségvédelmi tanulmány) alátámasztva. Megszorítást a rendelet abban a tekintetben alkalmaz, hogy tervezésre és kivitelezésre együttesen irányuló tárgymeghatározás esetén együttesen lefolytatható eljárás, kivéve ha külön jogszabály a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárást megelőzően tervpályázati eljárás lefolytatását teszi kötelezővé. Ez a külön jogszabály a 137/2004. Korm. rendelet. A kérdés feltehetően elsősorban az építési beruházás kivitelezésére vonatkozott. Erre vonatkozóan a 162/2004. Korm. rendelet 4. §-ának (1) és (2) bekezdése további pontosítással él, amely szerint, amennyiben az ajánlatkérő a felhívásban lehetővé teszi a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a szakági, üzemeltetési, […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2004. november 15-én (15. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 344
[…] beszerzésekre vonatkozó eljárást kell lefolytatni, nem minősül a törvény megkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több, a közösségi értékhatárt elérő értékű beszerzési tárgyakra vonatkozó eljárásban szerzi be az ajánlattevő. Hasonló szabályozás érvényesül a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetén a Kbt. 245. §-ának (5) bekezdése értelmében, amely szerint, ha egyenként a nemzeti értékhatárt el nem érő értékű beszerzési tárgy együttes értéke miatt a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó eljárást kell lefolytatni, nem minősül a törvény megkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több, a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési eljárásban szerzik be. Tehát, ha összességében az építési beruházás becsült értéke eléri a közösségi értékhatárt, akkor az egyes beszerzési tárgyak tekintetében, amelyeket célszerűbb részenként beszerezni, több, közösségi rezsim alapján lebonyolított közbeszerzési eljárás lefolytatására nyílik jogszerű lehetőség. Speciális szabályozásunk azonban sokkal gyakorlatiasabban közelít a kérdéshez. Építési beruházás esetén ugyanis nem a beruházás olyatén részekre bontása, mint az "ugyanaz szállítsa az építési anyagokat, mint aki kivitelezi", hanem a tervpályázatokkal kapcsolatos probléma, a lebonyolító kérdésköre, illetve a részajánlat benyújtásának problémája szokott felvetődni. Ennek oka az, hogy az építési beruházás esetleges részekre bontása a Kbt. szerint minden további nélkül megengedhető, ezt a kiíró általában az alapján határozza meg, hogy akar-e külön árubeszerzéssel foglalkozni, vagy az építést és árubeszerzést ugyanarra a vállalkozóra bízza. Az ajánlatok alapján a legmegfelelőbbet a már rendelkezésre álló tervek, megvalósíthatósági tanulmány alapján képes megállapítani. A 162/2004. Korm. rendelet 2. §-a értelmében az építési beruházás koncepcióját, célját, tárgyát építészeti, műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontok figyelembevételével az ajánlatkérő határozza meg, a tervezett beruházás összetettségétől függően előtanulmányokkal (különösen vázlatterv, tanulmányterv, megvalósíthatósági tanulmány, kulturális örökségvédelmi tanulmány) alátámasztva. Megszorítást a rendelet abban a tekintetben alkalmaz, hogy tervezésre és kivitelezésre együttesen irányuló tárgymeghatározás esetén együttesen lefolytatható eljárás, kivéve ha külön jogszabály a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárást megelőzően tervpályázati eljárás lefolytatását teszi kötelezővé. Ez a külön jogszabály a 137/2004. Korm. rendelet. A kérdés feltehetően elsősorban az építési beruházás kivitelezésére vonatkozott. Erre vonatkozóan a 162/2004. Korm. rendelet 4. §-ának (1) és (2) bekezdése további pontosítással él, amely szerint, amennyiben az ajánlatkérő a felhívásban lehetővé teszi a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a szakági, üzemeltetési, […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
