Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2026. július 15-én (316. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5664

[…] megfontolásból évente biztosítja a fedezetet, vagy az egyes építési beruházásokat és szolgáltatásokat erőforrás-racionalizálási okból évente vagy szakaszosan rendeli meg.Ennek megfelelően példaként hozható, hogy amennyiben az ajánlatkérő 2 évvel korábban már döntött az adott műemlék épület felújításáról más műemlék épületének felújítása mellett (az ajánlatkérő közvetlen célja a „műemlék épületeinek felújítása” volt), csak erre az épületre vonatkozó felújítás támogatási szerződésének megkötése elhúzódott, és emiatt a többi műemlék épület felújítása már folyamatban van, vagy befejeződött, akkor a „folyamatban lévő” vagy „befejezett” építési beruházások”-at (és kapcsolódó szolgáltatásokat) is vizsgálni kell, hiszen ugyanazon közvetlen célnak a beszerzési elemei. Ugyanígy kell eljárni az esetleg még nem megkezdett építési beruházások (és kapcsolódó szolgáltatások) vonatkozásában is. Ugyanakkor, ha a „műemlék épületek felújítása” mint cél időben oly módon megtörik, hogy valamelyik beruházási elem csak hosszú-hosszú idő múlva folytatható, akkor már lehetséges ezt a beruházási elemet a többi beruházási elemtől külön beszerzésnek minősíteni.Ezenkívül különvehetőek azok a beszerzési igények (építési beruházások és kapcsolódó szolgáltatások) is, amelyek az egybeszámított (részekre nem bontott) beszerzések mellett váratlanul, előre nem látható módon jelentek meg. Például az ajánlatkérő januárban döntött a műemlék épület felújításáról, majd júniusban egy vihar következtében megrongálódott másik épületén helyreállítási munkát kell végezni.A fenti példákat szolgáltatásokra is irányadónak kell tekinteni. Ha pl. az ajánlatkérő 2 évvel ezelőtt az összes épületére vonatkozó „fejlesztésikoncepció-készítésről és építészeti tudományos dokumentáció és építési tervezésről” döntött, akkor a tárgyi műemlék épülethez kapcsolódó szolgáltatások egy közös cél egyik beszerzési elemét képezik, és nem hagyható figyelmen kívül a többi szolgáltatás.Az útmutató, az ellenőrzési és ítélkezési gyakorlat azt is egyértelműsítette, hogy a fedezet jellege (pl. támogatás vagy saját forrás), a fedezet számossága (többféle típusú fedezet), az építési engedélyek száma, a földrajzi elkülönülés (pl. egy azonos épület vagy különböző helyen lévő épületek), az ajánlatkérők számossága (pl. önálló ajánlatkérő vagy konzorciumi projektmegvalósítás), az egyes beszerzések projekten belül és egyes beszerzések kívüli jellege (pl. a beszerzés tartalma ugyanaz, de egyes beszerzések projektjellegűek), az időbeli elkülönülés (pl. többéves beruházások, időben egymás utáni megrendelések és munkavégzések sorozata, szakaszolás) önmagukban nem törik át a részekre bontás tilalmát, egyikük sem döntő szempont önmagában a részekre bontás tilalmának megítélése során. Minden beszerzési igény vonatkozásában minden körülményt egyedileg és összességében kell megítélni a részekre bontás jogszerűségének eldöntése érdekében.Tárgyi esetben a közös közvetlen cél (egy és ugyanazon műemlék épület felújítása), az ugyanazon építési beruházáshoz kapcsolódás, az, hogy ezeket a szolgáltatásokat egymással összhangban kell végezni, és a funkcionális folytonosság megállapítható az építési beruházás szakaszaihoz viszonyítva. Továbbá a szolgáltatások elvégzésére vonatkozó döntés egységet mutat (ugyanazon építési beruházáshoz szükségesek), ugyanazon ajánlatkérőt érintik, és időben összefüggenek (ugyanazon építési beruházás folyamatához kapcsolódnak egy időben vagy egymásra épülve), ezek mind abba az irányba mutatnak, hogy a felsorolt szolgáltatások becsült értéke nem bontható részekre, egybeszámítási kötelezettség alá esnek.A részekre bontás tilalmával összefüggésben az ajánlatkérőnek számba kell vennie az esetlegesen más épületek vagy szélesebb körben építmények (épület és műtárgy) tervezési feladatait is, és egyenként kell megvizsgálnia a részekre bontás tilalmának (egybeszámítás) szempontjait. Ahogy korábban jeleztük, az nem döntő tényező, hogy egy bizonyos szolgáltatási kör „egy projektbe”, „egy támogatási szerződésbe” tartozik.Ennek alapján, ha az ajánlatkérő pl. a költségvetés-tervezés során a tulajdonában lévő több épület felújításáról döntött, amelyekhez tervezési munkák szükségesek, akkor önmagában az a körülmény, hogy az egyik felújításhoz sikerült támogatást elnyerni, még nem támasztja alá a szolgáltatások (és az építési beruházások) részekre bontásának jogszerűségét. A részekre bontást önmagában nem lehet jogszerűen alátámasztani azzal az indokkal, hogy egy szolgáltatási halmazra az ajánlatkérő támogatást nyert el. Amennyiben a különböző forrásból megvalósuló beszerzések közvetlen céljai, a műszaki-gazdasági funkcionalitás és a kisegítő szempontok az „egység” irányába mutatnak, akkor az egyes beszerzések becsült értékeit összességében kell figyelembe venni, függetlenül a fedezet jellegétől.A Kbt. az alanyi hatálya alá tartozó ajánlatkérő szempontjából vizsgálódik, és az irányadó eljárási rend meghatározása az ajánlatkérő összes beszerzési igényének vizsgálatát érinti, sőt, közös projektek (pl. konzorciumi projektmegvalósítás) esetében pedig még akár a többi ajánlatkérő beszerzési igényeit is figyelembe kell venni.A részekre bontás tilalmára vonatkozó vizsgálat fő szempontja, hogy a más épületek, építmények tervezési feladatainak tartalma hasonló-e, a szolgáltatások rendeltetése és felhasználása egymással közvetlenül összefügg-e, egy közvetlen célt szolgálnak-e, műszaki és gazdasági funkcionalitásuk összefügg-e, az elérni kívánt, közvetlen cél megvalósításához a beszerezni kívánt szolgáltatások mindegyikére szükség van-e, továbbá ezeket a kérdéseket kiegészíti a kisegítő szempontok (egységes tervezés és döntés, ugyanazon ajánlatkérő, azonos jogalap, időbeli összefüggés) megítélése.A részekre bontás tilalmát nem sérti meg az ajánlatkérő, ha betartva az összesített (teljes) becsült értékre irányadó eljárásrendet, „részszerződéseket köt”. A Kbt. 19. § (3) bekezdése alapján nem kötelező egyetlen szerződés keretében megrendelni valamennyi szolgáltatást. Az ajánlatkérő jogszerűen jár el akkor is, ha az összesített becsült érték alapján meghatározza az irányadó eljárásrendet, de több közbeszerzési eljárást folytat le, betartva az irányadó eljárásrendet, amelynek eredményeként egyenként köti meg a szerződéseket, vagy egy közbeszerzési eljáráson belül részajánlattételt tesz lehetővé, és részenként köti meg a szerződést.A részekre bontás tilalmához kötődő egybeszámítási kötelezettség vizsgálatától (amelynek célja az irányadó eljárásrend meghatározása) el kell határolni az egy szerződésben való megrendelés jogszerűségének vizsgálatát (amelynek célja a részajánlattétel biztosítása), amelyek két különböző közbeszerzési kötelezettséget jelentenek. A szolgáltatások egy szerződés keretében való megrendelésének jogszerűségéhez figyelembe kell venni a Kbt. 61. § (4) bekezdésének szabályait is. A Kbt. 61. § (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles megvizsgálni, hogy a beszerzés tárgyának jellege és a szerződéshez kapcsolódó további körülmények lehetővé teszik-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ha az ajánlatkérő nem biztosítja a részekre történő ajánlattételt, az eljárást megindító […]