Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2005. március 7-én (22. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 517

[…] meghatározott – a nem városi vasúti közlekedés kivételével – tevékenységet folytató ajánlatkérőkre, a 163. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, a gázzal vagy hőenergiával kapcsolatos tevékenységet folytató ajánlatkérőkre, a 163. § (1) bekezdésének ba) pontjában meghatározott tevékenységet folytató ajánlatkérőkre, valamint a 163. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott – kizárólag a nem városi vasúti közlekedéssel kapcsolatos – tevékenységet folytató ajánlatkérők közbeszerzésére, ahol a vonatkozó értékhatár 400 000 EUR. A Kbt. 163. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott tevékenységet folytató ajánlatkérők közbeszerzésére vonatkozó értékhatár szolgáltatás-beszerzés esetében 600 000 EUR. A nemzeti rezsimben egyszerűbb az ajánlatkérő dolga, hiszen, amennyiben szolgáltatást rendel meg, úgy a szolgáltatásmegrendelés egységes értékhatára az irányadó, amely esetünkben 2005-ben – mind klasszikus ajánlattevők [Kbt. 244. §-ának (2) bekezdése], mind pedig a közszolgáltatók tekintetében [Kbt. 273. §-ának (2) bekezdése] 20 millió forint. A nemzeti értékhatárokat 2006. évre és azt követően az éves költségvetési törvény állapítja majd meg. A nemzeti értékhatár alatti, de az egyszerű értékhatárt elérő becsült értékű tervpályázati eljárást a Kbt. mint egyszerű tervpályázati eljárást szabályozza (301-303. §). Esetünkben tehát a 20 millió forint alatti, egyszerű tervpályázati eljárás lefolytatására van szüksége. A kormányrendelet 23. §-a szabályozza röviden a nemzeti értékhatárt (amely 2005-ben szolgáltatásmegrendelés esetében 20 millió forint) el nem érő egyszerű tervpályázati eljárás szabályait. Az egyszerű tervpályázati eljárásban – hasonlóan a Kbt. egyszerű eljárásának szabályozásában foglaltakhoz – a kiírónak legalább három pályázót kell közvetlenül felhívnia a pályázaton való indulásra. Amennyiben a pályázó a felkérésben meghatározott határnapra nem nyilatkozik a meghívás elfogadásáról, úgy másik pályázót kell felkérni. A felkérés elfogadását követően a kiíró a pályázók rendelkezésére bocsátja a dokumentációt. A 137/2004. Korm. rendelet tehát egyértelművé teszi, hogy nem elegendő az el nem fogadó nyilatkozat "ajánlatnak" nyilvánítása, új, valódi pályázó felkérésére van szükség. Az egyszerű tervpályázati eljárás során az általános tervpályázati eljárás szabályaitól kizárólag a határidőkben, a munkarészek kidolgozásának mértékében, a díjazás mértékében és a bírálóbizottság létszámában lehet eltérni. Az egyszerű tervpályázati eljárás során az általános tervpályázati eljárás szabályaitól eltérően tehát a benyújtási határidő a dokumentáció átadásától számítva legalább negyven nap, illetve a kérdésekre adott választ követő húsz nap lehet. A beadandó munkarészek száma és kidolgozása, valamint ezzel összefüggésben a pályaművek díjazása az elvégzendő feladattal arányosan csökkenthető. A tervpályázat dokumentációjának elkészítésére vonatkozóan a 14. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Ennek megfelelően a bírálóbizottság résztvevője nem lehet olyan személy, akinek a bírálóbizottságban való részvétele a meghívott pályázóval szemben kizáró okot jelentene, tehát az összeférhetetlenségi szabályok az egyszerű tervpályázati eljárásban is hasonlóan alkalmazandók, mint az általános eljárásokban. A bírálóbizottság létszáma 3-5 fő. A továbbiakban a bírálóbizottság összeállítására vonatkozóan a 10-12. §-okban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Az elbírálásra vonatkozóan a kormányrendelet 18. §-ának (1)–(6) bekezdésben foglaltakat, az írásbeli öszszegzésre vonatkozóan pedig a 18. §-ának (7)–(9) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A kiíró a rendelet 15. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint közzéteheti az egyszerű tervpályázatot, amely opcionális lehetőség, ellentétben a Kbt.-vel, az értékhatár felétől nem kötelező a hirdetmény közzététele egyszerű tervpályázati eljárás keretében. Kiemelendő továbbá, hogy a Kbt. 296. §-ának f) pontja értelmében nem kell egyszerű közbeszerzési eljárást lefolytatni szolgáltatás megrendelése esetében, amennyiben arra egyszerű tervpályázati eljárást követően kerül sor, és a nyertessel kell szerződést kötni. Az építési beruházásokkal kapcsolatos, 162/2004. Korm. rendelet és a tervpályázatok közbeszerzési eljárására vonatkozó kormányrendelet szorosan összefügg, mert a kettő együtt alkotja a teljes építési folyamat szabályozási rendszerét. A speciális szabályozás célja az építési beruházások tervezési szakaszára, valamint a tervezés önálló szolgáltatásként való versenyeztetésére vonatkozó eljárási szabályok megfogalmazása, figyelemmel az építészeti-műszaki tervezés versenye, a tervpályázat műfaji sajátosságaira. Az eljárás szakmai alapjának részletezése lehetővé teszi a közpénzekből megvalósuló beruházások során az építésügyi, építészeti, műszaki szakmai szempontok és követelmények hatékony érvényre juttatását. A 137/2004. Korm. rendelet értelmében tervpályázati eljárást kell lefolytatni a Kbt. szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezeteknek a Kbt. hatálya alá tartozó, építési beruházás esetén az építmény építészeti-műszaki tervezésének a kivitelezést megelőző versenyeztetésére – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik –, valamint az önálló szolgáltatásként megrendelendő építészeti-műszaki tervezés versenyeztetésére. (Az alanyi hatályt az előző részben már ismertettük.) Esetünkben a tervpályázati eljárás eredményeként -a 22. §-ban foglalt eltérésekkel – a Kbt. szerinti tervezői szolgáltatást rendelik meg, ezért ismertettük pontosan a korábbiakban a szolgáltatásmegrendelések értékhatárait beszerzési rezsimtől függően. A 22. §-ban foglalt eltérések arra utalnak, hogy ún. ötletpályázat […]