Érvénytelen ajánlat egyszerű eljárásban
Kérdés
Egyszerű eljárás bírálati szempontjaként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást határoztuk meg. Rendelkezni kívántunk arra az esetre, ha egyenértékű ajánlatok érkeznek be úgy, hogy az a nyertes, aki a Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti nyilatkozattal magasabb forgalmat igazol. A jogi lektor véleménye szerint ez ellentétes a Kbt. 1. §-ának (2) bekezdésével, így ezt kiemeltük a felhívásból. Ezek után mi a teendő, ha egyenértékű ajánlatok érkeznek be? Amennyiben eredménytelenné kell nyilvánítani az eljárást, akkor azt a Kbt. mely pontjára hivatkozva kell megtenni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2005. április 18-án (25. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 586
[…] (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint (emlékeztetőül: a bírálati szempont – amelyet az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni – lehet a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása) a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. Az említett jogszabályhely (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel) kötheti meg a szerződést. Esetünkben – a felhívás szerinti bírálati szempont alapján - nem érkezett az adott eljárásban érvényes ajánlat, az ajánlatkérőnek az idézett előírás szerint tehát szerződéskötésre nincs lehetősége. Az eljárást ezért a Kbt. 92. §-ának b) pontja alapján kell eredménytelenné nyilvánítania. [A 92. § b) pontja szerint eredménytelen az eljárás akkor, ha kizárólag […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2005. április 18-án (25. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 586
[…] (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint (emlékeztetőül: a bírálati szempont – amelyet az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni – lehet a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása) a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. Az említett jogszabályhely (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel) kötheti meg a szerződést. Esetünkben – a felhívás szerinti bírálati szempont alapján - nem érkezett az adott eljárásban érvényes ajánlat, az ajánlatkérőnek az idézett előírás szerint tehát szerződéskötésre nincs lehetősége. Az eljárást ezért a Kbt. 92. §-ának b) pontja alapján kell eredménytelenné nyilvánítania. [A 92. § b) pontja szerint eredménytelen az eljárás akkor, ha kizárólag […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
