Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2005. december 27-én (38. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 870

[…] szakértelmével elősegíteni a közbeszerzési eljárásnak a közbeszerzési törvénynek és egyéb jogszabályoknak megfelelő lefolytatását. Az ajánlatkérő köteles a hivatalos közbeszerzési tanácsadót bevonni különösen a felhívás és a dokumentáció elkészítésébe és bevonhatja a bírálóbizottságba is. A hivatalos közbeszerzési tanácsadót a tevékenységéért megbízási díj illeti meg. A tanácsadó a tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Ptk. szerint felel. Lényeges, az objektivitás követelményét és az eljárás tisztaságát biztosító garanciális szabály, miszerint az eljárásba bevont hivatalos közbeszerzési tanácsadó az adott közbeszerzési eljárással kapcsolatban nem lehet sem békéltető, sem pedig tanúsító. A kérdés kapcsán a továbbiakban fel kell hívnunk az ajánlatok elbírálására vonatkozó Kbt.-beli rendelkezések egy csoportját is (Kbt. 81., 83., 89. és 90. §-ai.) A jelzett szabályok értelmében az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A kérdéssel összefüggésben talán az egyik leglényegesebb előírás, hogy ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint – ha ezt az ajánlatkérő előírta – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet. Az ajánlatkérő köteles megállapítani azt is, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az érvényes ajánlatokat – ezt követően – az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (a bírálati szempontokat a Kbt. 57. §-a tartalmazza) alapján, illetőleg a törvény 89-90. §-ában foglaltakra tekintettel kell értékelni. Az eljárás során az ajánlatkérő az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, szükség esetén több alkalommal is lehetőséget biztosíthat a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására. A hiánypótlás azonban nem eredményezheti az ajánlat elbírálásra kerülő tartalmi elemeinek módosítását. Az előző bekezdés szerinti hiánypótlás lehetőségének biztosításáról vagy ennek kizárásáról az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban kell rendelkeznie. Ha az ajánlatkérő nem zárja ki a hiánypótlást, és ennek körébe eső hiányt állapít meg, a hiánypótlási felhívásban pontosan megjelölt hiányokról, a hiánypótlási határidőről egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt. A Kbt. külön is szabályozza az alternatív ajánlat lehetőségét, illetve korlátot állít fel az ajánlat megfelelősége tekintetében, meghatározva ezzel az ajánlatkérő mozgásterét az ilyen pályázat elbírálása vonatkozásában. Ennek megfelelően a többváltozatú (alternatív) ajánlat esetében csak az olyan változat lehet érvényes, amely megfelel az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meghatározott minimumkövetelményeknek, illetőleg közbeszerzési műszaki leírásnak. A Kbt. kötelező jelleggel rendelkezik az értékelés tekintetében is a következő esetben. Abban az esetben, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak a bírálati részszempontok szerinti tartalmi elemeit az ajánlati felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli a Kbt. 57. § (3) bekezdésének d) pontja alapján meghatározott módszerrel – ez az a módszer, amellyel az ajánlatkérő megadja a ponthatárok 57. § (3) bekezdésének […]