Megoldás az ajánlattevő "szóbeli elállása" esetére
Kérdés
Az ajánlatkérő építési beruházás tárgyban eljárást folytatott le, amely eredményes lett. A vállalkozási szerződés megkötése azonban nem történhetett meg, mert a kivitelező nem hajlandó a kommunikációra, azaz gyakorlatilag szóban már elállt a szerződés megkötésétől, de ezt írásban nem erősíti meg. Mi ilyenkor a teendő?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2007. április 23-án (61. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1301
[…] eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel) kötheti meg a szerződést. A visszalépés értelmezése véleményünk szerint történhet úgy is, hogy az ajánlattevő többször nem reagál az ajánlatkérő hivatalos, tértivevényes megkeresésére, s ennek birtokában az ajánlatkérő – amennyiben eredetileg gondolt erre a lehetőségre, és ajánlati felhívásában előírta azt – megkötheti a szerződést a második helyezettel. Felhívjuk a figyelmet az elmondottakkal kapcsolatban a Kbt. 99. §-ának (1)–(3) bekezdéseire is, egyebek mellett azért, mert a törvény e szakaszában megtalálhatjuk azt a rendelkezést is, hogy az ajánlatkérőnek milyen határidőn belül kell a nyertes – illetve visszalépése esetén, ha erre a Kbt. szerint lehetőség van – a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel megkötnie a megállapodást. Az utalt rendelkezések értelmében – eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a 91. § szerinti szervezettel (személlyel) kell az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni. Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel (91. §) kell szerződést kötni. E szerződés szükség esetén az ajánlatoknak, illetőleg az ajánlati felhívásnak megfelelően tartalmazhatja az ajánlattevőként […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2007. április 23-án (61. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1301
[…] eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel) kötheti meg a szerződést. A visszalépés értelmezése véleményünk szerint történhet úgy is, hogy az ajánlattevő többször nem reagál az ajánlatkérő hivatalos, tértivevényes megkeresésére, s ennek birtokában az ajánlatkérő – amennyiben eredetileg gondolt erre a lehetőségre, és ajánlati felhívásában előírta azt – megkötheti a szerződést a második helyezettel. Felhívjuk a figyelmet az elmondottakkal kapcsolatban a Kbt. 99. §-ának (1)–(3) bekezdéseire is, egyebek mellett azért, mert a törvény e szakaszában megtalálhatjuk azt a rendelkezést is, hogy az ajánlatkérőnek milyen határidőn belül kell a nyertes – illetve visszalépése esetén, ha erre a Kbt. szerint lehetőség van – a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel megkötnie a megállapodást. Az utalt rendelkezések értelmében – eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a 91. § szerinti szervezettel (személlyel) kell az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni. Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel (91. §) kell szerződést kötni. E szerződés szükség esetén az ajánlatoknak, illetőleg az ajánlati felhívásnak megfelelően tartalmazhatja az ajánlattevőként […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
