Értelmezési problémák részekre történő ajánlattételi lehetőség esetén
Kérdés
Ellenőrzési munkánk kapcsán merült fel problémaként az alábbi jogértelmezési kérdés. A Kbt. 50. §-a alapján az ajánlatkérő biztosítja a részekre történő ajánlattételt. Az első kérdés, hogy az ajánlatkérő ennek megfelelően értékelheti-e külön-külön úgymond "közbeszerzési eljárásként" a részajánlatokat, vagy az eljárás kizárólag a részajánlatok együttes értékelése alapján lesz eredményes, illetve eredménytelen? A közbeszerzési eljárás alapját álláspontom szerint a beszerzésre meghatározott teljes mennyiség adja, így – még ha biztosított is a részajánlattétel lehetősége – az eljárás eredményessége csak akkor állhat be, ha a teljes mennyiségre érkezett érvényes ajánlat, illetve a teljes mennyiségre elegendő pénzügyi kerettel rendelkezik az ajánlatkérő. A Kbt. 92. §-a szerinti esetekben az eljárás eredménytelen lesz. A kérdés, hogy amennyiben például valamely részre nem nyújtottak be ajánlatot, akkor kihirdethető-e az eljárás eredménye a többi rész vonatkozásában, illetve ha az ajánlatkérőnek valamennyi részre vonatkozóan benyújtott ajánlatok alapján nincs kellő fedezete, akkor valamely rész tekintetében hirdethet-e ki eredménytelenséget, és a többi rész vonatkozásában eredményességet? Egyúttal kérem szíves tájékoztatásukat az álláspontjuk alátámasztására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről!
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2007. október 8-án (69. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1432
[…] megengedésénél – amelyet tehát az ajánlatkérő mérlegel és dönt el – az ajánlatkérőnek kell végiggondolnia, hogy ez a lehetőség a beszerzés tárgyával és mennyiségével, valamint az anyagi fedezet rendelkezésre állásával hogyan hozható összhangba. Részajánlattételnél például célszerű – bár erre vonatkozó kógens szabály nincs –, ha az ajánlatkérő előre meghatározza a részekre szánt anyagi fedezet felső határát, amely adott esetben a teljes beszerzésre szánt fedezet összegén belül maradva mozoghat is attól függően, hogy mely részre, milyen összegű ajánlatok érkeztek. Továbbmenve: az eredmény kihirdetése a fentiek alapján - véleményünk szerint – részenként történik, azaz elképzelhető az, hogy például amikor az ajánlatkérő három részre tette lehetővé a részajánlattételt, akkor csak két részben hirdet eredményt – ha a harmadik részben nincs nyertes, vagy azért, mert egyáltalán nem tettek ajánlatot, vagy azért, mert azok nem voltak értékelhetőek. Végül: az anyagi fedezet hiányának felvetése ugyanakkor tovább árnyalja a képet. A fenti, második bekezdésben írtakkal összhangban, úgy gondoljuk, hogy az anyagi fedezet összege az egész beszerzésre kell, hogy pénzügyi forrást nyújtson. Ha mindegyik rész tekintetében van nyertesnek kihirdethető (rész)ajánlattevő, de a nyertes (rész)ajánlatok összértéke meghaladja az anyagi fedezetet, akkor az ajánlatkérő nem tud nyertest hirdetni egyik kategóriában sem. Ha azonban előre kalkulálta és előre rögzítette - esetleg magában a felhívásban is jelezte – az egyes részekre szánt fedezet összegét, akkor, véleményünk szerint, csak azokban a részekben hirdethet eredménytelenséget a Kbt. 92. §-ának c) pontja alapján, ahol az ajánlati ár azt az összeget meghaladja. Azt aggályosnak tartjuk, hogy nem elegendő anyagi fedezet esetén ajánlatkérő önkényesen döntse el, hogy melyik részben hirdet nyertest, és melyiket tekinti eredménytelennek, mert ez az esélyegyenlőség alapelvét sérti. A Kbt. – mint azt jeleztük válaszunk elején - részletszabályokat nem állapít meg, ezért a törvény alapelveiből és általános rendelkezéseiből lehet […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2007. október 8-án (69. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1432
[…] megengedésénél – amelyet tehát az ajánlatkérő mérlegel és dönt el – az ajánlatkérőnek kell végiggondolnia, hogy ez a lehetőség a beszerzés tárgyával és mennyiségével, valamint az anyagi fedezet rendelkezésre állásával hogyan hozható összhangba. Részajánlattételnél például célszerű – bár erre vonatkozó kógens szabály nincs –, ha az ajánlatkérő előre meghatározza a részekre szánt anyagi fedezet felső határát, amely adott esetben a teljes beszerzésre szánt fedezet összegén belül maradva mozoghat is attól függően, hogy mely részre, milyen összegű ajánlatok érkeztek. Továbbmenve: az eredmény kihirdetése a fentiek alapján - véleményünk szerint – részenként történik, azaz elképzelhető az, hogy például amikor az ajánlatkérő három részre tette lehetővé a részajánlattételt, akkor csak két részben hirdet eredményt – ha a harmadik részben nincs nyertes, vagy azért, mert egyáltalán nem tettek ajánlatot, vagy azért, mert azok nem voltak értékelhetőek. Végül: az anyagi fedezet hiányának felvetése ugyanakkor tovább árnyalja a képet. A fenti, második bekezdésben írtakkal összhangban, úgy gondoljuk, hogy az anyagi fedezet összege az egész beszerzésre kell, hogy pénzügyi forrást nyújtson. Ha mindegyik rész tekintetében van nyertesnek kihirdethető (rész)ajánlattevő, de a nyertes (rész)ajánlatok összértéke meghaladja az anyagi fedezetet, akkor az ajánlatkérő nem tud nyertest hirdetni egyik kategóriában sem. Ha azonban előre kalkulálta és előre rögzítette - esetleg magában a felhívásban is jelezte – az egyes részekre szánt fedezet összegét, akkor, véleményünk szerint, csak azokban a részekben hirdethet eredménytelenséget a Kbt. 92. §-ának c) pontja alapján, ahol az ajánlati ár azt az összeget meghaladja. Azt aggályosnak tartjuk, hogy nem elegendő anyagi fedezet esetén ajánlatkérő önkényesen döntse el, hogy melyik részben hirdet nyertest, és melyiket tekinti eredménytelennek, mert ez az esélyegyenlőség alapelvét sérti. A Kbt. – mint azt jeleztük válaszunk elején - részletszabályokat nem állapít meg, ezért a törvény alapelveiből és általános rendelkezéseiből lehet […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
