Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2007. október 29-én (70. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1439

[…] be, az ajánlatkérőnek is érdeke. Ez azonban nem így történt, azaz a szereplők kockázatminimalizálásra való törekvése a hiánypótlás elhagyásával nem beszerzésitárgy-specifikus. A közbeszerzési eljárásokra vonatkozó hiánypótlási gyakorlattal kapcsolatos feltevések közül beigazolódott, hogy a tárgyalásos eljárásoknál nagyobb arányban engedélyezik a hiánypótlást, mint a hasonlóan kétszakaszos meghívásos eljárásoknál. Azonban ennek okaira, a meghívásos eljárások arányának alacsony volta okán nem találtak megfelelő magyarázatot a kutatók. Az eljárások szakaszainak számával kapcsolatban sem egyértelmű a kép. Itt kiderült, hogy az egyszakaszos eljárások esetében magasabb a hiánypótlás-engedélyezési arány, mint a kétszakaszosak esetében. Találtak azonban magyarázatot a hiánypótlás kizárásának - véleményük szerinti egyetlen elfogadható – okára, mégpedig a korábban említett gyorsított eljárások tekintetében. Az eredmény nem meglepő, hogy a gyorsított eljárások esetén, amikor a sürgősségen a hangsúly, a hiánypótlás a legkevésbé biztosított. Ez esetben is szép számmal található ugyanakkor példa arra, hogy az ajánlatkérők megadják a hiányok pótlásának lehetőségét, tehát amennyiben az nem veszélyezteti a beszerzés zökkenőmentes megvalósulását, tanácsolt gyorsított eljárás esetén is engedélyezni a hiánypótlást. A kutatás eredményeiből és a következtetések alapján is érdemes egyértelművé tenni a hiánypótlás engedélyezésének előnyeit, különös tekintettel a korlátozott körben történő hiánypótlás lehetőségére, amit a Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlásában külön kiemel. A vizsgálatban azonban nem tudtak részletes elemzést közölni a korlátozott körben történő hiánypótlásról, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérők elvétve alkalmazzák ezt, az egyébként logikus, a hiánypótlást engedélyező, ugyanakkor annak saját, ajánlatkérő által kialakított, rugalmas megoldását kínáló változatát. Akár ennek szélesebb körű alkalmazása, illetve a hiánypótlás értelmezésének kijegecesedése is segíthet abban, hogy fokozatosan szélesebb körben váljon lehetővé alkalmazása, megkönnyítve ezzel az ajánlattevők dolgát, illetve lehetőséget teremtve az ajánlatkérő igényeinek való megfeleléshez. Tény, a hiánypótlás nem a teljesen hiányos ajánlat elkészítéséhez kell, hogy lehetőséget adjon, azonban lehetővé tétele – akár korlátozott körben is – olyan ajánlatkérői hozzáállásról tanúskodik, amelynek célja, hogy a hiánypótlás a közbeszerzés adminisztratív, bürokratikus eljárásrendjének természetes elemévé kell, hogy váljon annak érdekében, hogy az érintettek inkább tartalmi, mintsem formai, egyéb kérdésekkel legyenek elfoglalva. A kérdéshez kapcsolódva: a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó rendelkezései – amelyek az uniós támogatott közbeszerzések kivételével az ajánlatkérőre bízzák a hiánypótlás elrendelését – a következők: – Az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban rendelkeznie kell arról, hogy a közbeszerzési eljárásban a hiánypótlás lehetőségét biztosítja-e, továbbá milyen körben biztosítja azt. Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások esetében az ajánlatkérő legalább egy alkalommal köteles biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. – Ha az ajánlatkérő teljes körben biztosította a hiánypótlás lehetőségét, és az ajánlatok vizsgálata alapján ez szükséges, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel lehetőséget biztosíthat a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal […]