Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága
Kérdés
Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2007. október 29-én (70. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1441
[…] vagy elektronikus úton meg kell küldeni. Ha az ajánlattevő nem adta meg elektronikus levélcímét vagy telefaxon való elérhetőségét, részére az írásbeli összegezést az eredményhirdetés napján, postai úton kell feladni. Az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a Kbt. 73. §-ának (2) bekezdése körébe tartozik, illetőleg amelyet az ajánlat elbírálása során – döntése meghozatalával összefüggésben - az ajánlatkérő figyelembe vett. Fenti szakaszok alapján tehát feloldódik az üzleti titok Ptk. szerinti definíciója, hiszen a vonatkozó bekezdésekben szereplő adatok nyilvánosak. A közbeszerzési törvény 97. §-a alapján az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (Kbt. 73. §). A kérdező valószínűleg a fenti, 97. §-ra gondolt a probléma felvetésekor, amely azonban nem tartalmaz iratbetekintésre vonatkozó szabályt. Az ajánlatkérő a nyertes ajánlat jellemzőiről köteles tájékoztatást adni, de ez nem szabad iratbetekintést jelent. Amennyiben a kérdező a műszaki jellemzőkre kérdez rá – ami az ajánlat tekintélyes részét képezi, ha ajánlattevő nem minősítette üzleti titoknak –, van arra lehetőség, hogy az érvényes ajánlatot tevő betekinthessen az adatokba, de ez nem szabad ajánlatlapozgatást, másolást jelent, hanem a nyertes ajánlat jellemzőivel kapcsolatos információk ismertetését. Tehát ez a szabály nem jelenti az üzleti titok feloldását az érvényes ajánlatot tevők vonatkozásában. A Kbt. szabályozza az üzleti titok kérdéskörét a jogorvoslati eljárásokban is. A 336. § (1) bekezdés értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság által tartott tárgyaláson az ügyfeleken kívül egyéb érdekeltek is – személyesen vagy képviselőik útján – jelen lehetnek, észrevételt tehetnek, illetőleg a tárgyalás befejezéséig bizonyítékokat terjeszthetnek elő. A (2) bekezdés kimondja, hogy a tárgyalás nyilvános. A Közbeszerzési Döntőbizottság indokolt végzésével a tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kérelemre vagy hivatalból kizárhatja, ha az államtitok, szolgálati titok, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése miatt feltétlenül szükséges. A 337. § (1) és (2) bekezdése a kérdéskörben akként rendelkezik, hogy a közbeszerzési ügy kérelmezője (az eljárást kezdeményező), az ellenérdekű ügyfél, továbbá ezek képviselője és a Közbeszerzések Tanácsának tagja az eljárás során külön engedély nélkül bármikor betekinthet a közbeszerzési eljárás, illetőleg a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet. Az ajánlatkérő és az ajánlattevő, a részvételre jelentkező – az üzleti titok védelmére hivatkozással – kérheti az (1) bekezdés szerinti személyek iratbetekintési jogának kizárását vagy korlátozását az olyan iratok vagy adatok tekintetében, amelyek nem minősülnek közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak, megismerésük hiánya nem akadályozza az ellenérdekű ügyfelet jogorvoslati jogának gyakorlásában, ugyanakkor az iratok vagy adatok mások általi megismerése aránytalanul súlyosan sértené az ügyfél üzleti érdekeit. A kérelemről való döntéssel egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottság kötelezheti az érintettet olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot. A Kbt. kifejezetten üzleti titok tekintetében a fenti szabályokat tartalmazza, mely a jogorvoslati eljárás során történő iratbetekintésre vonatkozik. Ebben az esetben is lehetőség van az iratbetekintési jog korlátozására, illetőleg üzleti titkot nem tartalmazó iratváltozat elkészítésére. Azaz a Kbt. kezeli ezt a kérdést is. Ami a kérdés második részét illeti: a dokumentáció összeállítása során […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2007. október 29-én (70. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1441
[…] vagy elektronikus úton meg kell küldeni. Ha az ajánlattevő nem adta meg elektronikus levélcímét vagy telefaxon való elérhetőségét, részére az írásbeli összegezést az eredményhirdetés napján, postai úton kell feladni. Az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a Kbt. 73. §-ának (2) bekezdése körébe tartozik, illetőleg amelyet az ajánlat elbírálása során – döntése meghozatalával összefüggésben - az ajánlatkérő figyelembe vett. Fenti szakaszok alapján tehát feloldódik az üzleti titok Ptk. szerinti definíciója, hiszen a vonatkozó bekezdésekben szereplő adatok nyilvánosak. A közbeszerzési törvény 97. §-a alapján az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (Kbt. 73. §). A kérdező valószínűleg a fenti, 97. §-ra gondolt a probléma felvetésekor, amely azonban nem tartalmaz iratbetekintésre vonatkozó szabályt. Az ajánlatkérő a nyertes ajánlat jellemzőiről köteles tájékoztatást adni, de ez nem szabad iratbetekintést jelent. Amennyiben a kérdező a műszaki jellemzőkre kérdez rá – ami az ajánlat tekintélyes részét képezi, ha ajánlattevő nem minősítette üzleti titoknak –, van arra lehetőség, hogy az érvényes ajánlatot tevő betekinthessen az adatokba, de ez nem szabad ajánlatlapozgatást, másolást jelent, hanem a nyertes ajánlat jellemzőivel kapcsolatos információk ismertetését. Tehát ez a szabály nem jelenti az üzleti titok feloldását az érvényes ajánlatot tevők vonatkozásában. A Kbt. szabályozza az üzleti titok kérdéskörét a jogorvoslati eljárásokban is. A 336. § (1) bekezdés értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság által tartott tárgyaláson az ügyfeleken kívül egyéb érdekeltek is – személyesen vagy képviselőik útján – jelen lehetnek, észrevételt tehetnek, illetőleg a tárgyalás befejezéséig bizonyítékokat terjeszthetnek elő. A (2) bekezdés kimondja, hogy a tárgyalás nyilvános. A Közbeszerzési Döntőbizottság indokolt végzésével a tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kérelemre vagy hivatalból kizárhatja, ha az államtitok, szolgálati titok, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése miatt feltétlenül szükséges. A 337. § (1) és (2) bekezdése a kérdéskörben akként rendelkezik, hogy a közbeszerzési ügy kérelmezője (az eljárást kezdeményező), az ellenérdekű ügyfél, továbbá ezek képviselője és a Közbeszerzések Tanácsának tagja az eljárás során külön engedély nélkül bármikor betekinthet a közbeszerzési eljárás, illetőleg a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet. Az ajánlatkérő és az ajánlattevő, a részvételre jelentkező – az üzleti titok védelmére hivatkozással – kérheti az (1) bekezdés szerinti személyek iratbetekintési jogának kizárását vagy korlátozását az olyan iratok vagy adatok tekintetében, amelyek nem minősülnek közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak, megismerésük hiánya nem akadályozza az ellenérdekű ügyfelet jogorvoslati jogának gyakorlásában, ugyanakkor az iratok vagy adatok mások általi megismerése aránytalanul súlyosan sértené az ügyfél üzleti érdekeit. A kérelemről való döntéssel egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottság kötelezheti az érintettet olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot. A Kbt. kifejezetten üzleti titok tekintetében a fenti szabályokat tartalmazza, mely a jogorvoslati eljárás során történő iratbetekintésre vonatkozik. Ebben az esetben is lehetőség van az iratbetekintési jog korlátozására, illetőleg üzleti titkot nem tartalmazó iratváltozat elkészítésére. Azaz a Kbt. kezeli ezt a kérdést is. Ami a kérdés második részét illeti: a dokumentáció összeállítása során […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
