Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2008. augusztus 11-én (83. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1679

[…] határozza meg. A törvény 125. §-ának (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha – a nyílt vagy a meghívásos eljárás a Kbt. 92. §-ának a) pontja, illetve a meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás a 115. § a) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, és minderről az ajánlatkérő köteles az Európai Bizottság kérésére – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – tájékoztatást adni; – a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni; – az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából – a)-c) pontok. Keretmegállapodásos eljárásnál a 136. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatok 81. § (4) bekezdése szerinti értékelését követően elektronikus árlejtést kezdeményezhet, amennyiben azt az ajánlattételi felhívásban előzetesen jelezte. Az elektronikus árlejtés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg. Elektronikus árlejtés tehát a fentiek szerint nyílt eljárásban is alkalmazható, a vonatkozó, a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. Korm. rendeletnek megfelelően, melynek a kommentárját a közeljövőben készíti el a GKM. A félreértés az árlejtéssel kapcsolatban gyakori, nem az ajánlategyenlőséghez kapcsolódik, hanem az eltérő szabályozás lehetővé tételéhez. A félreértés oka a közbeszerzési törvény 90. §-ának felépítése, mely az alábbiakban láthatóan a bírálati szakaszban a sorsolással kapcsolatos (4) bekezdés után következik. Ennek oka, hogy az árlejtés lebonyolítása a bírálati szakasz része, de nem feltételezi az esetleges ajánlati elemek egyenlőségét, azaz alkalmazásának nem feltétele a (4) bekezdésben meghatározottak fennállta. [Az előzőekben említett 90. § (1)–(5) bekezdései a következő előírásokat tartalmazzák: – ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak a bírálati részszempontok szerinti tartalmi elemeit az ajánlati felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli az 57. § (3) bekezdésének d) pontja alapján meghatározott módszerrel, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb; – ha több ajánlatnak azonos az […]