Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2008. szeptember 1-jén (84. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1688

[…] keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást; – a létszám, illetőleg a keretszám alsó határa nem lehet kevesebb háromnál. A létszámnak, illetőleg a keretszámnak a közbeszerzés tárgyához kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt; – ha az ajánlatkérő létszámot vagy keretszámot határoz meg, azt a részvételi felhívásban kell megadnia; – az ajánlatkérő a részvételi felhívásban megjelölheti azokat, akiket az eljárásban való részvételre meg kíván hívni. A megjelölteken kívül az eljárásban való részvételre mindazok jelentkezhetnek a részvételi felhívás alapján, akik alkalmasak a szerződés teljesítésére. Erre a lehetőségre a részvételi felhívásban az ajánlatkérőnek hivatkoznia kell; – ha az ajánlatkérő a fenti első és negyedik bekezdésben foglaltakat együttesen alkalmazza, a megjelöltek számát meghaladó létszámot vagy keretszámot köteles meghatározni; – ha az ajánlatkérő létszámot vagy keretszámot határoz meg, a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a létszámot vagy a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni, továbbá – az ajánlatkérő a meghatározott létszámnak vagy keretszámnak megfelelően – a pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság alapján – kiválasztott jelentkezőket egyidejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel ajánlattételre, amennyiben ezt az alkalmasnak minősített jelentkezők száma lehetővé teszi. Ha az ajánlatkérő nem határozott meg létszámot vagy keretszámot, az összes alkalmas jelentkezőt köteles ajánlattételre felhívni. Az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot – Kbt. 130. §-ának (1)–(7) bekezdése. Fentiek alapján látható, hogy meghívásos eljárás esetében a keretszám öt, míg tárgyalásos eljárás esetében három darab. Mindkét – a klasszikus ajánlatkérők közösségi eljárásrendjére vonatkozó – szabályozás a műszaki és szakmai alkalmasság körében engedi a rangsorolás módját meghatározni. Például rangsorolás alapja lehet ennek értelmében a referenciák összértéke vagy száma. Érdekes különbség, hogy különös eljárásrendben az ajánlatkérő a rangsorolás alapjául szolgáló pénzügyi és gazdasági alkalmassági igazolás körében is választhat, ennek értelmében tehát lehetősége van például három évre vonatkozó árbevételt alapul venni a rangsor kiválasztásában, illetve meghatározásában. Az ajánlati/részvételi felhívásban szereplő IV.1.2 pont alatt kitöltésre kerülő objektív szempontok ismertetése tehát a rangsorolás alapjául szolgáló alkalmassági kritériumok bemutatását jelenti, melynek klasszikus ajánlatkérők esetében a műszaki és szakmai, míg közszolgáltatók esetében emellett a pénzügyi és gazdasági kritériumok is alapul szolgálhatnak. A kérdés egyértelműen a részvételi jelentkezők számának csökkentésére irányul, ezért a tárgyalásos eljárásban szabályozott, a tárgyalások során lehetővé tett ajánlattevőszám-csökkentés nem ehhez a témához kapcsolódik, de hasonlóképpen a szereplők számának csökkentésére irányul. Ennek értelmében – a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel, illetőleg a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést; – az ajánlatkérőnek a tárgyalások során is biztosítania kell az egyenlő bánásmódot az ajánlattevők számára, így különösen az ajánlatkérő által adott bármilyen tájékoztatást az összes ajánlattevőnek meg kell adni; – a tárgyalások az ajánlattevőkkel együttesen vagy egymást követően, egy vagy több fordulóban is lefolytathatóak; – többfordulós tárgyalás esetében az ajánlatkérő jogosult csak azokkal az ajánlattevőkkel folytatni a tárgyalást, akik az első, illetőleg a megadott fordulóban a legkedvezőbb ajánlatot tették. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az ajánlattételi felhívásban előre meg kell határoznia az ilyen többfordulós tárgyalás menetét, az első, illetőleg a megadott fordulót követő tárgyalásra kiválasztott ajánlattevői létszám felső határát. Az így kiválasztott ajánlattevőkkel folytatott további tárgyalás során az ajánlatkérő a Kbt. 127. §-ának (2) bekezdése szerint sem módosíthatja már feltételeit, az ajánlattevők pedig a korábbi fordulóhoz képest az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb ajánlatot tehetnek; – az ajánlatkérőnek minden egyes tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készítenie, és azt a tárgyalás következő fordulójának megkezdéséig (egyetlen vagy utolsó forduló esetén a tárgyalás befejezését követő két munkanapon belül) minden, az adott tárgyalási fordulóban részt vevő ajánlattevőnek alá kell írnia, és részükre egy példányt át kell adni, vagy két munkanapon belül kell megküldeni – Kbt. 128. §-ának (1)–(5) bekezdése. A többfordulós eljárás menetének meghatározása során tehát folyamatosan csökken az ajánlattevők száma, mely ajánlatkérő részéről igen körültekintő tárgyalástechnika kialakítását, míg ajánlattevők részéről erős versenyszellemet igényel. A Kbt. említett, 127. §-ának (2) bekezdése értelmében a tárgyalásos eljárásban nem áll fenn az ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlatkérőnek a 76?78. § szerinti ajánlati kötöttsége, illetőleg – a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban – az ajánlatkérőnek az ajánlattételi szakaszra vonatkozóan a Kbt. 108. § (1) bekezdése és a 121. § (6) bekezdése szerinti ajánlati kötöttsége. […]