Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2008. október 13-án (86. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1727

[…] meghatározott időpontig, az ott megjelölt mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta. A (2) bekezdés értelmében biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő bankszámlájára történő befizetésével, bankgaranciával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó - kötelezvénnyel. A befizetés helyét, illetőleg az ajánlatkérő bankszámlaszámát, továbbá a befizetés igazolásának módját az ajánlati felhívásban meg kell határozni. A (4) bekezdés szerint, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg. Az (5) bekezdés kimondja, hogy a biztosítékot vissza kell fizetni – az ajánlattevők részére az ajánlati felhívás visszavonását, ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, illetőleg az eljárás eredményének kihirdetését követő tíz napon belül; – a nyertes ajánlattevő, valamint – a Kbt. 91. §-ának (2) bekezdése szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére a szerződéskötést követő tíz napon belül, kivéve ha a biztosíték az ajánlati felhívás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válik - a)-b) pontok. Végül a (6) bekezdés szerint ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, a pénzben teljesített biztosíték kétszeres összegének, egyéb esetekben a biztosíték mértékének megfelelő összeg tíz napon belüli megfizetésére köteles – az ajánlattevők részére, ha az eljárás eredményét az ajánlati felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki; – a nyertes ajánlattevő, valamint – a Kbt. 91. § (2) bekezdése szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére, ha a szerződést nem köti meg. A fentiekből egyértelmű, hogy a biztosíték az eljárásban történő részvétel feltétele, tehát annak ajánlattevő általi rendelkezésre bocsátása értelemszerűen nem "hiánypótoltatható" – összevetve a Kbt. már ismertetett 88. §-ával. A Kbt. az ajánlati biztosítékot ebből a szempontból gyakorlatilag elkülönítetten kezeli, az nem az ajánlat eleme, hanem – mint írtuk - annak a feltétele, hogy az ajánlattevő egyáltalán ajánlatot nyújthasson be, jelentkezzen a közbeszerzési eljárásra. Ezzel szemben a hiánypótlás – a Kbt. 83-84. §-ai alapján – kizárólag magára az ajánlatra vonatkozik, ami egyebek mellett a következő szabályokból is egyértelmű: – ha az ajánlatkérő teljes körben biztosította a hiánypótlás lehetőségét, és az ajánlatok vizsgálata alapján ez szükséges, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel lehetőséget biztosíthat a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására. Ha az ajánlati felhívásban a hiánypótlást korlátozott körben tette lehetővé, a hiánypótlást ebben a körben biztosítja; – a hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat; – a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat Kbt. 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülő tartalmi elemeinek módosítását, továbbá a hiánypótlás […]