Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2008. november 3-án (87. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1747

[…] szerződésteljesítésre való alkalmasságáról." Ennek egyik biztosítéka a leírás kérése is lehet. A továbbiakban az ajánlás így fogalmaz: "A közbeszerzési eljárásokban ugyanis az ajánlatkérőnek fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy az eljárásokban kizárólag olyan ajánlattevők, illetve alvállalkozók vegyenek részt, illetőleg az ajánlatkérő olyan szervezetekkel kössön csak szerződést, amelynek alkalmasságukat megfelelően igazolták, és valóban képesek is a szerződés teljesítésére. Ennek megítélése érdekében az ajánlattevő (alvállalkozó) alkalmasságának az ajánlatkérő részéről történő megismerés alapvető jelentőségű. Az ajánlatkérőnek így minden esetben meg kell győződnie az ajánlattevő alkalmasságáról, az erre vonatkozó ajánlatkérői jogosítvány nem vitatható el. Függetlenül attól, hogy más szervezet erőforrásaira történő támaszkodás esetén az ajánlatkérő milyen dokumentumok alapján győződik meg az eljárásban ajánlattevőként induló szervezet alkalmasságáról – így a Kbt. 66. § (2) bekezdésében illetve a 67. § (4) bekezdésében említett kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozattal vagy konkrét igazolásokkal –, nem lehet eltekinteni ilyen esetben sem az alkalmasság érdemi vizsgálatától." A Közbeszerzések Tanácsa tehát felhívja a figyelmet az alkalmasság igazolására, azonban nem tér ki arra a körülményre, hogy mindez az ajánlatkérő számára csupán lehetőség, nem pedig kötelezettség – a hatályos Kbt. szerint. A közbeszerzési törvény ugyanis e körben a következő szabályt tartalmazza: az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges, az (1)–(3) bekezdésekben meghatározott alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet (szervezetek) erőforrásaira támaszkodik. Az ajánlattevő ebben az esetben köteles igazolni azt is, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésére állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. Az igazolás az érintett szervezet kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatának benyújtásával történik – Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése. Az ajánlás további részében ugyanakkor a Közbeszerzések Tanácsa érdekes következtetésre jut, melyet kifejezetten az alkalmasság igazolásához kapcsolódva érdemes idéznünk: "A ... lehetőség kizárólag az ajánlattevők szerződéses teljesítésére való alkalmasságának igazolása körében alkalmazható, az alvállalkozók alkalmasságának igazolására ez a módszer nem vehető igénybe. Tekintettel továbbá arra, hogy a Kbt. nem tartalmaz korlátozásokat e más szervezet fentiek szerinti nyilatkozatának tartalmával kapcsolatban, a KT álláspontja szerint az ajánlatkérőnek viszonylag nagy mozgástere van annak kialakítása során. Javasoljuk a közbeszerzési eljárások ajánlatkérőinek a kötelezettségvállalásról szóló nyilatkozat tartalmának előzetes – akár formanyomtatványszerű – meghatározását az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban. Ily módon a nyilatkozat akár a konkrét alkalmassági feltételekre vonatkozó információkat is tartalmazhat. Szükséges kiemelni továbbá, hogy amennyiben az ajánlattevő, illetve a kötelezettségvállalásról szóló nyilatkozatot adó más szervezet között az adott közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából e szerződésre tekintettel kerül sor a szerződéskötésre, vagy más megkötött szerződés módosítására, úgy e más szervezet a Kbt. 4. § 2. pontja alapján alvállalkozónak minősül. Ebben az esetben ezen szervezet vonatkozásában az alvállalkozóra irányadó szabályok az alkalmazandóak. Ez azt is jelenti tehát, hogy ugyanaz a szervezet adott közbeszerzési eljárásban egy minőségben, azaz vagy alvállalkozóként, vagy erőforrást biztosító szervezetként szerepelhet." A nyilatkozat kialakításával kapcsolatos javaslattal egyetértünk, bár az alkalmassági feltételek vizsgálatának nyilatkozati formához kötése egyben azt is jelenti, hogy valójában nem sikerült tisztázni azt a problémát, hogy hogyan is igazolhatja az ajánlattevő külső erőforrás-szervezete alkalmasságát. Véleményünk szerint a nyilatkozaton […]