Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2008. december 15-én (89. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1805

[…] nem csatolt nyilatkozatokat, igazolásokat kell/lehet pótlólag benyújtani, és ezzel gyakorlatilag az ajánlatot érvényessé tenni. Az írásbeli felvilágosítás jogintézménye nem azonos a hiánypótlással, emiatt ennek eseteit a Kbt. a 85-87. §-okban külön szabályozza. A 85. § szerint írásbeli felvilágosítást az ajánlatkérő akkor kér az ajánlattevőtől, ha az ajánlatban nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok vagy igazolások szerepelnek a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az előírt egyéb iratokkal kapcsolatosan. A 86. § szerint abban az esetben, ha az ajánlat kirívóan alacsonynak ítélt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő írásbeli felvilágosítást kér, amelyben az ajánlattevőnek az általa lényegesnek tartott adatokat, továbbá indokolást kell adnia. A 87. § alapján, amennyiben az ajánlatkérő az ajánlatnak valamely értékelésre kerülő tartalmi elemét (részszempont, alszempont szerinti) lehetetlennek, túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetve kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmazónak ítéli, erre vonatkozóan írásban kér felvilágosítást, amelyben az ajánlattevőnek az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat és indoklást kell adnia. [A Kbt. kérdéshez kapcsolódó, hiánypótlásra vonatkozó rendelkezései a következők: – az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban rendelkeznie kell arról, hogy a közbeszerzési eljárásban a hiánypótlás lehetőségét biztosítja-e, továbbá milyen körben biztosítja azt. Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások esetében az ajánlatkérő legalább egy alkalommal köteles biztosítani a hiánypótlás lehetőségét; – ha az ajánlatkérő teljes körben biztosította a hiánypótlás lehetőségét és az ajánlatok vizsgálata alapján ez szükséges, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel lehetőséget […]