Keretmegállapodás több ajánlattevővel
Kérdés
A gyakorlatban ajánlatkérő mely esetekben köt több ajánlattevővel keretmegállapodást? Ez a lehetőség közös ajánlattevőkre, közös ajánlattétel esetére vonatkozik? Honnan lehet megtudni erre irányuló szándékát?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2009. március 16-án (93. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1880
[…] közbeszerzési tárgyra kér ajánlato(ka)t, és köt szerződést az adott közbeszerzés(ek) megvalósítására. A törvény arról is rendelkezik, hogy keretmegállapodás egy ajánlattevővel, illetve több ajánlattevővel köthető. Ez utóbbi esetben a keretmegállapodásban részes ajánlattevők száma nem lehet kevesebb háromnál, és ha az ajánlatkérő a Kbt. 136/B. § (3) bekezdésének a) pontját kívánja alkalmazni, az első rész végén köteles az első részben alkalmazott bírálati szempont alapján az ajánlattevőket rangsorolni – Kbt. 136/A. §-ának (1)–(2) bekezdése. Ebben a kétrészes eljárásban, ahogy fentiek szerint is olvasható, melynek első részében nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárást alkalmaz ajánlatkérő, az első részt követően több szerződés is köthető. E szerződések elnevezése keretmegállapodás, mely megalapozza a későbbi versenyt vagy közvetlen megrendelést, de a keretmegállapodás nem elegendő a teljesítés megkezdéséhez. Célja, hogy azok az ajánlattevők, akik/amelyek már ajánlatot is tettek, az eljárásban potenciális szerződéses partnernek bizonyultak, tovább versenyeztethetők legyenek. Közszolgáltatók esetében kötelező a versenyeztetés, míg klasszikus ajánlatkérők esetében nem. A közös ajánlattételtől tehát független a kérdés. A keretmegállapodásos eljárás lefolytatására és […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2009. március 16-án (93. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1880
[…] közbeszerzési tárgyra kér ajánlato(ka)t, és köt szerződést az adott közbeszerzés(ek) megvalósítására. A törvény arról is rendelkezik, hogy keretmegállapodás egy ajánlattevővel, illetve több ajánlattevővel köthető. Ez utóbbi esetben a keretmegállapodásban részes ajánlattevők száma nem lehet kevesebb háromnál, és ha az ajánlatkérő a Kbt. 136/B. § (3) bekezdésének a) pontját kívánja alkalmazni, az első rész végén köteles az első részben alkalmazott bírálati szempont alapján az ajánlattevőket rangsorolni – Kbt. 136/A. §-ának (1)–(2) bekezdése. Ebben a kétrészes eljárásban, ahogy fentiek szerint is olvasható, melynek első részében nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárást alkalmaz ajánlatkérő, az első részt követően több szerződés is köthető. E szerződések elnevezése keretmegállapodás, mely megalapozza a későbbi versenyt vagy közvetlen megrendelést, de a keretmegállapodás nem elegendő a teljesítés megkezdéséhez. Célja, hogy azok az ajánlattevők, akik/amelyek már ajánlatot is tettek, az eljárásban potenciális szerződéses partnernek bizonyultak, tovább versenyeztethetők legyenek. Közszolgáltatók esetében kötelező a versenyeztetés, míg klasszikus ajánlatkérők esetében nem. A közös ajánlattételtől tehát független a kérdés. A keretmegállapodásos eljárás lefolytatására és […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
