Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2009. június 29-én (98. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2014

[…] illetőleg alvállalkozó, továbbá erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát – Kbt. 83. §-ának (1)–(6) bekezdései. A hiánypótlás tehát egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására terjedhet ki, továbbá egyéb formai előírásoknak való utólagos megfeleltetésre irányulhat. A korlátot a fentiekben ismertetett szabály utolsó bekezdésében fogalmazza meg a jogalkotó, amikor jelzi, a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek a szakmai ajánlat részét képezik, továbbá értékelésre kerülnek. Nem biztosítható hiánypótlás például új szereplő bevonására sem. Az ajánlatkérő tehát hiányolhat referenciákat, de ez nem jelenti azt, hogy az ajánlattevő új külső erőforrás bevonásával érvényessé teheti ajánlatát, melyet szintén a fenti, hatodik bekezdés korlátoz. {A Kbt. 81. §-ának (4) bekezdése szerint az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. §) alapján, illetőleg a 89-90. §-ban foglaltakra tekintettel kell értékelni. Az 57. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját. A (2) bekezdés a)-b) pontja értelmében az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet: – a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy – az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása. A 89-90. §-ok a következőket tartalmazzák. A többváltozatú (alternatív) ajánlat esetében csak az olyan változat lehet érvényes, amely megfelel az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meghatározott minimumkövetelményeknek, illetőleg közbeszerzési műszaki leírásnak. A többváltozatú ajánlat esetében nem nyilvánítható érvénytelennek a változat kizárólag azon az alapon, hogy a változat elfogadása esetén a közbeszerzés tárgya árubeszerzés helyett szolgáltatás megrendelésének vagy szolgáltatás megrendelése helyett árubeszerzésnek minősülne. Nem nyilvánítható érvénytelennek az ajánlat – a közbeszerzési műszaki leírásnak az 58. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti meghatározása esetén – kizárólag azon az alapon, hogy az ajánlatban szereplő termékek és szolgáltatások nem felelnek meg a műszaki leírásban meghatározott szabványoknak vagy egyéb előírásoknak, amennyiben az ajánlattevő ajánlatában megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a közbeszerzési műszaki leírásban meghatározott követelményeknek. Megfelelő eszköz lehet különösen a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely független, szakmailag elismert szervezet [58. § (6) bekezdés] minősítése. Nem nyilvánítható érvénytelennek – a közbeszerzési műszaki leírás teljesítmény- és funkcionális követelményekre való hivatkozással történő meghatározása esetén – az európai szabványt közzétevő nemzeti szabványnak, európai műszaki engedélynek, közös műszaki előírásnak, nemzetközi szabványnak vagy valamely európai szabványügyi szervezet által kidolgozott műszaki ajánlásnak megfelelő ajánlat, amennyiben ezek a leírások az ajánlatkérő által megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak. Az ajánlattevőnek az ajánlatában – megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel – bizonyítania kell, hogy a szabványnak megfelelő termék, szolgáltatás vagy építési beruházás megfelel az ajánlatkérő által meghatározott teljesítmény-, illetve funkcionális követelményeknek. Megfelelő eszköz lehet különösen a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely […]