Felszámolási eljárás ajánlati biztosíték visszafizetésének elmulasztása miatt
Kérdés
Társaságunknak a Kbt. 59. § (5) bekezdés b) pontja alapján visszajárna az ajánlati biztosíték, mivel az nem lett szerződést biztosító mellékkötelezettség. A csődtörvényből nem egyértelmű számomra, hogy az összeg visszafizetésére indítható-e felszámolási eljárás?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2009. november 9-én (104. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2126
[…] alapján a bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha – az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette, vagy – az adós a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy – az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy – az adós a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy – a korábbi csődeljárást megszüntette [18. § (3) bekezdés vagy 21/B. §], vagy – az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására – a)-f) pontok. A felszámolásról szóló törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a végrehajtói iroda, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi együttműködési csoportosulás, a sportegyesület, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található; adós pedig az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2009. november 9-én (104. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2126
[…] alapján a bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha – az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette, vagy – az adós a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy – az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy – az adós a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy – a korábbi csődeljárást megszüntette [18. § (3) bekezdés vagy 21/B. §], vagy – az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására – a)-f) pontok. A felszámolásról szóló törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a végrehajtói iroda, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi együttműködési csoportosulás, a sportegyesület, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található; adós pedig az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
