Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában
Kérdés
A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2009. november 9-én (104. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2131
[…] kiegészítjük az alábbi példával, mely rávilágít a DB álláspontjára. Ebben az esetben az érvénytelenné nyilvánítás feltétele a hiánypótlás volt. Ez azért kulcskérdés, hogy a kérdező által felvetett eljárásban volt-e lehetőség hiánypótlásra, hiszen 2009. április 1-jét megelőzően ennek kizárására is volt lehetőség. A DB tehát ebben az esetben, melyet kulcsszóra keresve, a www.kozbeszerzes.hu honlapról töltöttünk le, nem a hiányosság automatikus megállapítására helyezte a hangsúlyt, hanem arra, hogy az ajánlattevő a iánypótlást nem nyújtotta be, továbbá ajánlatkérő nem fogalmazott úgy felhívásában, hogy lehetővé tegye az érintett cég indulását, azaz a később alakult cég mentességét. Megjegyezzük, ez esetben sem lett volna egyértelmű, hogy az ajánlatkérő ezt milyen formában teheti meg. Elismerjük ugyanakkor, hogy részben a probléma megkerüléséről van szó, melyre a határozat is utal, hiszen a c) pontot követően a b) pontban is előírhatná a jogalkotó ugyanezt a lehetőséget. Talán ebből adódik a meglehetősen heterogén joggyakorlat a kérdésben. (Kivonat: Ikt. sz.: D.154/10/2007.; KÉ-szám: 7941/2007.; KÉ-lapszám: 60/2007.) Az I. rendű kérelmező kérelmére előadta, hogy a kérelmező által is elismerten 2004. évre vonatkozóan nem nyújtotta be az ajánlati felhívás III. 2.2. pontjában megjelölt dokumentumokat. Az ajánlati felhívás nem tartalmazott olyan rendelkezést, hogy ez alól a kötelezettség alól mentesülne az az ajánlattevő, aki 2004. évben még nem létezett. Ebből következően irreleváns, hogy az I. rendű kérelmező milyen oknál fogva nem nyújtotta be a kért dokumentumokat. Az ajánlati felhívás III. 2.2. pontjában meghatározottak nem ellentétesek a Kbt. rendelkezéseivel, az ajánlati felhívás ellen kérelmező nem élt jogorvoslati kérelemmel, vagyis tudomásul vette, az ajánlati felhívásban meghatározottakat. Az I. rendű kérelmező kérelmének megalapozottságát konkrét jogszabályhelyekkel sem támasztotta alá. Az ajánlatkérő a hiányt észlelte, és tisztázásra szólította fel az I. rendű kérelmezőt. Ennek az I. rendű kérelmező nem tett eleget. Az ajánlatkérőnek a bírálat során észlelnie és értékelni kellett a fennálló hiányt. A Kbt. kógens rendelkezései a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében, a c) ponttól eltérően nem adnak lehetőséget arra, hogy az ajánlatkérő eltekinthessen a felhívásában meghatározott követelménytől. A Kbt. rendelkezései okán a hiányosság tekintetében irreleváns az a tény, hogy az I. rendű kérelmező a cég megalapításának időpontjára tekintettel nem volt abban a helyzetben, hogy a 2004. évi mérleg és eredménykimutatását csatolni tudja, amely alapján az ajánlatkérő az alkalmasságot a többi ajánlattevővel azonosan vizsgálni tudta volna. Az előzőekre tekintettel az ajánlatkérőnek meg kellett állapítania a 2004. évi mérleg és eredménykimutatás hiányát, és ezen tényből kiindulva kellett döntenie az I. rendű kérelmező részajánlatainak érvénytelensége kérdésében. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint – mivel az ajánlatok nem tartalmazták a 2004. évi mérleg és eredménykimutatást – az ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította az I. rendű kérelmező részajánlatait a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel érvénytelennek A Kbt. 66. §-a a 2004/18. EK irányelv 47. cikkében foglaltakra tekintettel kiegészítésre került. Lényeges változás történt a 66. § (1) bekezdés c) pontban meghatározott alkalmassági ok vonatkozásában, mivel a korábbi irányelvek és a Kbt. sem tartalmaztak rendelkezést azokra a gazdálkodó szervezetekre, amelyek 3 évnél rövidebb ideje kezdték meg tevékenységüket, illetve 3 évnél rövidebb ideje kerültek létrehozásra. A többször módosított és jelenleg hatályos Kbt. 66. § (1) bekezdés c) pontja megengedő szabályozást tartalmaz, mivel lehetővé teszi a forgalomra vonatkozó nyilatkozattétel esetében azt, hogy az időtartam igazodjon az adott gazdasági társaság létrejöttének időpontjához, azaz a forgalomra vonatkozó nyilatkozat tekintetében elegendő csak a létrehozástól kezdődő forgalmi adatok közlése, annak ellenére is, ha az ajánlatkérő a felhívásban az előző 3 évre kért nyilatkozatot. Ez a megengedő szabályozás viszont nem került alkalmazásra a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében. Tehát a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának kötelezettsége az ajánlati felhívásban meghatározottak szerint alakul, az alól a Kbt. szabályozása nem teszi lehetővé a könnyítést, a mentességet. A megoldás esetünkben erőforrás-szervezet […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2009. november 9-én (104. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2131
[…] kiegészítjük az alábbi példával, mely rávilágít a DB álláspontjára. Ebben az esetben az érvénytelenné nyilvánítás feltétele a hiánypótlás volt. Ez azért kulcskérdés, hogy a kérdező által felvetett eljárásban volt-e lehetőség hiánypótlásra, hiszen 2009. április 1-jét megelőzően ennek kizárására is volt lehetőség. A DB tehát ebben az esetben, melyet kulcsszóra keresve, a www.kozbeszerzes.hu honlapról töltöttünk le, nem a hiányosság automatikus megállapítására helyezte a hangsúlyt, hanem arra, hogy az ajánlattevő a iánypótlást nem nyújtotta be, továbbá ajánlatkérő nem fogalmazott úgy felhívásában, hogy lehetővé tegye az érintett cég indulását, azaz a később alakult cég mentességét. Megjegyezzük, ez esetben sem lett volna egyértelmű, hogy az ajánlatkérő ezt milyen formában teheti meg. Elismerjük ugyanakkor, hogy részben a probléma megkerüléséről van szó, melyre a határozat is utal, hiszen a c) pontot követően a b) pontban is előírhatná a jogalkotó ugyanezt a lehetőséget. Talán ebből adódik a meglehetősen heterogén joggyakorlat a kérdésben. (Kivonat: Ikt. sz.: D.154/10/2007.; KÉ-szám: 7941/2007.; KÉ-lapszám: 60/2007.) Az I. rendű kérelmező kérelmére előadta, hogy a kérelmező által is elismerten 2004. évre vonatkozóan nem nyújtotta be az ajánlati felhívás III. 2.2. pontjában megjelölt dokumentumokat. Az ajánlati felhívás nem tartalmazott olyan rendelkezést, hogy ez alól a kötelezettség alól mentesülne az az ajánlattevő, aki 2004. évben még nem létezett. Ebből következően irreleváns, hogy az I. rendű kérelmező milyen oknál fogva nem nyújtotta be a kért dokumentumokat. Az ajánlati felhívás III. 2.2. pontjában meghatározottak nem ellentétesek a Kbt. rendelkezéseivel, az ajánlati felhívás ellen kérelmező nem élt jogorvoslati kérelemmel, vagyis tudomásul vette, az ajánlati felhívásban meghatározottakat. Az I. rendű kérelmező kérelmének megalapozottságát konkrét jogszabályhelyekkel sem támasztotta alá. Az ajánlatkérő a hiányt észlelte, és tisztázásra szólította fel az I. rendű kérelmezőt. Ennek az I. rendű kérelmező nem tett eleget. Az ajánlatkérőnek a bírálat során észlelnie és értékelni kellett a fennálló hiányt. A Kbt. kógens rendelkezései a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében, a c) ponttól eltérően nem adnak lehetőséget arra, hogy az ajánlatkérő eltekinthessen a felhívásában meghatározott követelménytől. A Kbt. rendelkezései okán a hiányosság tekintetében irreleváns az a tény, hogy az I. rendű kérelmező a cég megalapításának időpontjára tekintettel nem volt abban a helyzetben, hogy a 2004. évi mérleg és eredménykimutatását csatolni tudja, amely alapján az ajánlatkérő az alkalmasságot a többi ajánlattevővel azonosan vizsgálni tudta volna. Az előzőekre tekintettel az ajánlatkérőnek meg kellett állapítania a 2004. évi mérleg és eredménykimutatás hiányát, és ezen tényből kiindulva kellett döntenie az I. rendű kérelmező részajánlatainak érvénytelensége kérdésében. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint – mivel az ajánlatok nem tartalmazták a 2004. évi mérleg és eredménykimutatást – az ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította az I. rendű kérelmező részajánlatait a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel érvénytelennek A Kbt. 66. §-a a 2004/18. EK irányelv 47. cikkében foglaltakra tekintettel kiegészítésre került. Lényeges változás történt a 66. § (1) bekezdés c) pontban meghatározott alkalmassági ok vonatkozásában, mivel a korábbi irányelvek és a Kbt. sem tartalmaztak rendelkezést azokra a gazdálkodó szervezetekre, amelyek 3 évnél rövidebb ideje kezdték meg tevékenységüket, illetve 3 évnél rövidebb ideje kerültek létrehozásra. A többször módosított és jelenleg hatályos Kbt. 66. § (1) bekezdés c) pontja megengedő szabályozást tartalmaz, mivel lehetővé teszi a forgalomra vonatkozó nyilatkozattétel esetében azt, hogy az időtartam igazodjon az adott gazdasági társaság létrejöttének időpontjához, azaz a forgalomra vonatkozó nyilatkozat tekintetében elegendő csak a létrehozástól kezdődő forgalmi adatok közlése, annak ellenére is, ha az ajánlatkérő a felhívásban az előző 3 évre kért nyilatkozatot. Ez a megengedő szabályozás viszont nem került alkalmazásra a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében. Tehát a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának kötelezettsége az ajánlati felhívásban meghatározottak szerint alakul, az alól a Kbt. szabályozása nem teszi lehetővé a könnyítést, a mentességet. A megoldás esetünkben erőforrás-szervezet […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
