Építési beruházások rendeleti szabályozásával kapcsolatos problémák


Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2010. február 1-jén (108. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2210

[…] legalább egy évben nem volt negatív, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét. Az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági feltétele körében az ajánlatkérő köteles előírni, hogy az ajánlattevő a Kbt.-ben meghatározottak szerint igazolja – a szerződésszerű teljesítéshez rendelkezésre álló munkagépek, berendezések adatait (darabszám, műszaki paraméter megjelölésével), – az ajánlattevő vezető tisztségviselőjének, valamint a teljesítésben részt vevő felelős műszaki vezetőinek végzettségét, képzettségét és gyakorlati idejét, – a teljesítésben részt vevő szakemberek létszámadatait végzettség, illetve képzettség szerinti bontásban. Az építési beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatok bírálati szempontja kizárólag az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet. Az ajánlatkérő az ajánlat megítélésére az ellenszolgáltatás mértéke mellett legalább még két feltételt köteles bírálati részszempontként megjelölni, amely a dokumentációban meghatározottnál kedvezőbb – minőség, – környezetvédelmi, klímavédelmi tulajdonságok, – fenntartási, üzemeltetési költségek, – jótállási időtartam, – teljesítési határidő teljesítése lehet. Az ajánlatkérő az előző bekezdésben meghatározottakon túl további – a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kapcsolatos, mennyiségileg vagy más módon értékelhető - részszempont meghatározására is jogosult. A fenti bekezdésekben foglaltakat – a Kbt. 143. és 144. §-a szerinti közbeszerzési eljárások kivételével – nem kell alkalmazni a Kbt. 26. §-a szerinti építési koncesszióra – 8/A. § (1)-(6) bekezdések. Fentiek alapján válaszaink a kérdések sorrendjében: – az ajánlatkérő saját nyilatkozata nem fogadható el. Egyéb hitelt érdemlő bizonyíték lehet például a támogatási szerződés, mely alapján a fedezet rendelkezésre állása valószínűsíthető, amennyiben az ajánlatkérő támogatásból […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.