Jogvédett mű átdolgozása közbeszerzési eljárás keretében
Kérdés
Ha a közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő szerzői jogi védelem alá eső művet nyújt be ajánlata részeként, jogszerű-e a kiírásnak az a kitétele, miszerint az ajánlatkérőnek joga van a mű átdolgozására? (A kiírás szövege szerint minden ajánlattevői külön beleegyezés és kontroll nélkül.)
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2010. október 11-én (120. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2495
[…] részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására, és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A szerzői jogi törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedélyt felhasználási szerződéssel szerezhet; – a szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is; – a szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is; – ha a szerzői jogi törvény másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek – eltérő megállapodás hiányában – a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le. Ha a törvény a felhasználási szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, a díjazásról való lemondás is csak a megszabott alakban érvényes; – a törvényben meghatározott esetekben a szerzőt a mű felhasználásáért megfelelő díjazás illeti meg anélkül, hogy a felhasználás engedélyezésére kizárólagos joga volna. A törvény kizárhatja az ilyen díjazásról való lemondás jogát; a szerző ilyen rendelkezés hiányában is csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le a díjazásról; – jogosulatlan a felhasználás különösen akkor, ha arra törvény vagy az arra jogosult szerződéssel engedélyt nem ad, vagy ha a felhasználó jogosultságának határait túllépve használja fel a művet; – ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a felhasználó köteles a szerzőt vagy jogutódját, illetve a közös jogkezelő szervezetet (85-93. §) a felhasználás módjáról és mértékéről tájékoztatni – Szjt. 16. §-ának (1)–(7) bekezdései. A törvény 17. §-a pedig az alábbi meghatározást tartalmazza a)-g) pontjaiban. A mű felhasználásának minősül különösen: – a többszörözés (18-19. §), – a terjesztés (23. §), – a nyilvános előadás (24-25. §), – a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (26-27. §), – a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése (28. §), – az átdolgozás (29. §), – a kiállítás (69. §). A hivatkozott rendelkezések – a kérdés szempontjából – az alábbi fontos rendelkezéseket tartalmazzák: – a szerzői jogi védelem alá eső mű – […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2010. október 11-én (120. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2495
[…] részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására, és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A szerzői jogi törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedélyt felhasználási szerződéssel szerezhet; – a szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is; – a szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is; – ha a szerzői jogi törvény másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek – eltérő megállapodás hiányában – a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le. Ha a törvény a felhasználási szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, a díjazásról való lemondás is csak a megszabott alakban érvényes; – a törvényben meghatározott esetekben a szerzőt a mű felhasználásáért megfelelő díjazás illeti meg anélkül, hogy a felhasználás engedélyezésére kizárólagos joga volna. A törvény kizárhatja az ilyen díjazásról való lemondás jogát; a szerző ilyen rendelkezés hiányában is csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le a díjazásról; – jogosulatlan a felhasználás különösen akkor, ha arra törvény vagy az arra jogosult szerződéssel engedélyt nem ad, vagy ha a felhasználó jogosultságának határait túllépve használja fel a művet; – ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a felhasználó köteles a szerzőt vagy jogutódját, illetve a közös jogkezelő szervezetet (85-93. §) a felhasználás módjáról és mértékéről tájékoztatni – Szjt. 16. §-ának (1)–(7) bekezdései. A törvény 17. §-a pedig az alábbi meghatározást tartalmazza a)-g) pontjaiban. A mű felhasználásának minősül különösen: – a többszörözés (18-19. §), – a terjesztés (23. §), – a nyilvános előadás (24-25. §), – a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (26-27. §), – a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése (28. §), – az átdolgozás (29. §), – a kiállítás (69. §). A hivatkozott rendelkezések – a kérdés szempontjából – az alábbi fontos rendelkezéseket tartalmazzák: – a szerzői jogi védelem alá eső mű – […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
