Dokumentációkészítés mellőzhetősége
Kérdés
A Kbt. 54. §-ának (3) és (4) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárás keretében dokumentáció készítése részlegesen felesleges, ugyanakkor nagymértékben növeli az ajánlati felhívás terjedelmét (akár 100-200 oldal is lehet). Véleményem szerint valamennyi feltételt az ajánlati felhívásban kell szerepeltetni, különben nem védhető az esetleges eltérés, ellentmondás felvetése. Jól gondolom?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2010. november 22-én (122. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2535
[…] bocsátását követően észleli, hogy a dokumentáció valamely eleme eltér az ajánlati felhívástól vagy a közbeszerzési törvénytől, illetőleg a dokumentáció az ajánlati felhívás valamely elemével kapcsolatban a (3) bekezdésben foglaltakon túl többletelőírást tartalmaz, akkor köteles a törvény 56. §-ának (2) bekezdése szerinti kiegészítő tájékoztatásban közölni az ajánlattevőkkel, hogy a dokumentáció ezen – az ajánlatkérő által pontosan megjelölt – eleme, előírása semmis. A dokumentáció semmisnek nyilvánított eleme, előírása a közbeszerzési eljárásban és a közbeszerzési szerződésben nem alkalmazandó. A 2010. szeptember 15-től hatályos módosítás indokolása értelmében az ajánlati felhívásban használt fogalmak definiálása, elvárások részletezése a gyakorlat, melynek korlátja, hogy új követelmények meghatározására is használják az ajánlatkérők a dokumentációt. A cél tehát nem a dokumentáció céljának megváltoztatása, hanem annak egyértelművé tétele, hogy az ajánlati felhívás részletezése nem járhat a Kbt. 76. § (1) bekezdésének, valamint a nyilvánosság alapelvének megsértésével. Mivel valóban sokkal támadhatóbb a dokumentáció, még akkor is, ha például csak a beszerzési tárgy meghatározása során a műszaki tartalom olyan bonyolultságú beszerzési tárgyról szól, melyre nem biztos, hogy gondolhatott az ajánlattevő a felhívás olvasásakor, […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2010. november 22-én (122. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2535
[…] bocsátását követően észleli, hogy a dokumentáció valamely eleme eltér az ajánlati felhívástól vagy a közbeszerzési törvénytől, illetőleg a dokumentáció az ajánlati felhívás valamely elemével kapcsolatban a (3) bekezdésben foglaltakon túl többletelőírást tartalmaz, akkor köteles a törvény 56. §-ának (2) bekezdése szerinti kiegészítő tájékoztatásban közölni az ajánlattevőkkel, hogy a dokumentáció ezen – az ajánlatkérő által pontosan megjelölt – eleme, előírása semmis. A dokumentáció semmisnek nyilvánított eleme, előírása a közbeszerzési eljárásban és a közbeszerzési szerződésben nem alkalmazandó. A 2010. szeptember 15-től hatályos módosítás indokolása értelmében az ajánlati felhívásban használt fogalmak definiálása, elvárások részletezése a gyakorlat, melynek korlátja, hogy új követelmények meghatározására is használják az ajánlatkérők a dokumentációt. A cél tehát nem a dokumentáció céljának megváltoztatása, hanem annak egyértelművé tétele, hogy az ajánlati felhívás részletezése nem járhat a Kbt. 76. § (1) bekezdésének, valamint a nyilvánosság alapelvének megsértésével. Mivel valóban sokkal támadhatóbb a dokumentáció, még akkor is, ha például csak a beszerzési tárgy meghatározása során a műszaki tartalom olyan bonyolultságú beszerzési tárgyról szól, melyre nem biztos, hogy gondolhatott az ajánlattevő a felhívás olvasásakor, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
