Felelősség fizetési kötelezettség nemteljesítése miatt
Kérdés
Májusban átadott homlokzat utólagos szigetelési munkálataira az állami pénzek közül egy sem érkezett meg. Ezért kit terhel a felelősség? Nekünk a kölcsön kamata ketyeg, de ezt sehol nem tudjuk érvényesíteni, mert akkor egyetlen munkánk sem lenne.
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2011. január 31-én (125. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2589
[…] jelenleg hatályos rendelkezései pedig 15 napos fizetési határidőt írnak elő. Ez alól az EU-s támogatásból finanszírozott közbeszerzéseknél van eltérés, ott ugyanis korábban 60 napos fizetési határidőt engedett a törvény, amely időtartamot a jelenlegi szabályozás lecsökkentette 45 napra. Fentiek alapján tehát elsősorban a szerződési rendelkezések határozzák meg, mikor, milyen határidőben, milyen időpontban kell az ajánlatkérőnek fizetnie, amely rendelkezéseknek természetesen összhangban kell lenniük a hivatkozott közbeszerzési rendelkezésekkel. Ebből következően a nyertes ajánlattevőként szerződő fél az ajánlatkérőtől kérheti a díj megfizetését, késedelem esetén a szerződés szerinti kamatokkal együtt. Sajnos, eléggé általánosnak tekinthető jelenség, hogy a nemfizető ajánlatkérő az ajánlattevő "jó szívére" apellál, és úgy gondolja, hogy ígérgetéssel el tudja kerülni a késedelem következményeinek felvállalását. Véleményünk szerint a tisztességes üzleti kapcsolat lényege éppen az, hogy mindkét fél teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, és aki mégsem tud ennek az elvárásnak megfelelni, az kártalanítja a sérelmet szenvedett felet, jelen […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2011. január 31-én (125. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2589
[…] jelenleg hatályos rendelkezései pedig 15 napos fizetési határidőt írnak elő. Ez alól az EU-s támogatásból finanszírozott közbeszerzéseknél van eltérés, ott ugyanis korábban 60 napos fizetési határidőt engedett a törvény, amely időtartamot a jelenlegi szabályozás lecsökkentette 45 napra. Fentiek alapján tehát elsősorban a szerződési rendelkezések határozzák meg, mikor, milyen határidőben, milyen időpontban kell az ajánlatkérőnek fizetnie, amely rendelkezéseknek természetesen összhangban kell lenniük a hivatkozott közbeszerzési rendelkezésekkel. Ebből következően a nyertes ajánlattevőként szerződő fél az ajánlatkérőtől kérheti a díj megfizetését, késedelem esetén a szerződés szerinti kamatokkal együtt. Sajnos, eléggé általánosnak tekinthető jelenség, hogy a nemfizető ajánlatkérő az ajánlattevő "jó szívére" apellál, és úgy gondolja, hogy ígérgetéssel el tudja kerülni a késedelem következményeinek felvállalását. Véleményünk szerint a tisztességes üzleti kapcsolat lényege éppen az, hogy mindkét fél teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, és aki mégsem tud ennek az elvárásnak megfelelni, az kártalanítja a sérelmet szenvedett felet, jelen […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
