Szankció biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztása esetén


A Kbt. 88. § (1) bekezdésének b) pontja rendezi az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztásával járó jogkövetkezményeket, de a jogszabály nem ír elő szankciót arra nézve, ha az ajánlattevő nem, vagy nem a szerződéskötés időpontjára bocsátja rendelkezésre a teljesítési biztosítékot. (Vagy határidőre bármely más biztosítékot.) Amennyiben az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása az eljárásnak ebben a stádiumában már nem értelmezhető, a Kbt. a felek szerződéskötési kötelezettségét pedig csak meghatározott esetben oldja fel, az Önök álláspontja szerint milyen magatartásforma az irányadó az ajánlatkérők részére ebben az esetben?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2011. május 16-án (130. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2669

[…] megfelelő biztosíték hiányában – érvénytelenné válik, azaz nem lehet értékelni, nem vesz részt a közbeszerzési versenyben. Ebből következően ez az ajánlat, illetve az ajánlat benyújtója nem is lehet nyertese a közbeszerzési eljárásnak. A szerződéskötési kötelezettség egyébként a kihirdetett nyertes és az ajánlatkérő között áll fenn, és az eredményhirdetés időpontjában keletkezik, tehát az ajánlati biztosítékot nem vagy nem megfelelően rendelkezésre bocsátó ajánlattevő és az ajánlatkérő között értelmezhetetlen. Az ajánlatkérőnek az a kötelezettsége a törvény 88. § (1) […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.