Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2011. július 18-án (133. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2723

[…] § (7)–(8) bekezdését kell alkalmazni, ha azokkal kapcsolatos tények, adatok ellenőrzésére az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás nyelvén rendelkezésre álló, elektronikus, hatósági vagy közhiteles nyilvántartásból ingyenesen jogosult. Fentiekből látható, hogy az általános szabály az adatbázis ajánlatkérő általi ellenőrzése kapcsán nem jelöl meg pontosan időpontot, hanem csak annyit jelez, hogy a határidő lejárta és az eredményhirdetés között egy alkalommal kötelező megtenni azt. A törvény 63. §-ának (5) bekezdése azonban kiemeli az OMMF-adatbázis, valamint a köztartozásmentes adózói adatbázis ellenőrzését, melyhez egy adott időpontot rendel. Mivel az ellenőrzésnek addig mindenképpen meg kell történnie, hiszen az eredményhirdetés előtt az ajánlatkérőnek tudnia kell az ajánlattevő, az alvállalkozó, az erőforrást nyújtó szervezet státuszát említett adatbázisok vonatkozásában, így a 63. § (5) bekezdés elő­írása valóban duplikációnak tekinthető. Egyszerűbb a helyzet a köztartozásmentes adózói adatbázissal kapcsolatban, mely minden hónap 10-én kerül felülvizsgálatra, és ajánlatkérő általi ellen­őrzése utólag igazolható oly módon, hogy amennyiben az ajánlatkérő visszakeresi az adott időszakot, utólag is képes ellenőrizni az érintettek helyzetét. Az OMMF esetében azonban más a helyzet, hiszen visszamenőlegesen nem lehet az adott időintervallumban vagy időpontban látható adatokat előhívni. Az ellenőrzés elmaradása tehát valóban nem reprodukálható, azaz ezzel az ajánlatkérő nem törvényesen járt el, annak ellenére, hogy ez az elő­írás nem teljes mértékben logikus. A nagyobbik probléma azonban nem az, hogy esetleg a második ellenőrzés elmarad, hanem hogy például az OMMF esetében az ajánlatkérő még azt az egy darab ellen­őrzését sem tudja bizonyítani, amit valóban megtett, mivel a Kbt. azon előírása, mely a fentiek alapján a látott információ kinyomtatására helyezi a hangsúlyt, nem számol ennek következményével. Ebben az esetben ugyanis a kinyomtatott információ nem bizonyító erejű, tehát nem igazolja, hogy az ajánlatkérő egyáltalán valaha is megnézte az adott információt. Az OMMF-adatbázis esetében ráadásul annyi olvasható, hogy az adatbázisban a megadott információ nem szerepel, de összességében senki nem képes igazolni, hogy az ajánlatkérő mikor mit ellenőrzött, és milyen eredményt kapott az ellenőrzés során. Ez utóbbi három információ lenne a feltétele annak, hogy például egy jogorvoslati eljárás során egyáltalán igazolni tudja az ajánlatkérő, hogy törvényesen járt el. A kinyomtatott információ tehát arra elegendő, hogy a Kbt. szerinti dokumentálási kötelezettségének az ajánlatkérő eleget tegyen, de maga az információ semmit nem ér, hiszen nem bizonyítható, hogy az információ a nyomtatás során, vagy az ellenőrzés során nem változott és egyenértékű az adatbázisban akkor szereplő adattal. Azaz hiába a kettős ellenőrzés, az OMMF-adatbázis esetében, a törvényi előírás ellenére teljesen felesleges, hiszen nincs lehetőség az igazolás elektronikus aláírással való megkérésére, mint például a nullás adóigazolás esetében, […]