Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2012. április 10-én (145. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2939

[…] építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értéke is irány­adó az egybeszámítás során. Ezt az egyre bonyolultabb meghatározást teszi teljessé a (3) bekezdés "részekre bontási" lehetősége, amelyet szerződésenként alkalmazhat az ajánlatkérő, gyakorlatilag tetszőlegesen megválasztva a beszerzés tárgyát, ugyanakkor figyelemmel a 18. § (1) bekezdésére, miszerint tilos a törvény vagy a törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. A 18. § (2) bekezdés akként rendelkezik, hogy az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel, valamint az ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét. A (3) bekezdés értelmében a (2) bekezdéstől eltérően mindig a közbeszerzési törvény Harmadik Része szerinti eljárás alkalmazható olyan szerződés megkötésére, amelynek becsült értéke – a (2) bekezdés alkalmazása nélkül – szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetében 21 824 000 forintnál, az építési beruházások esetében pedig 272 800 000 forintnál kevesebb, feltéve hogy ezen egybe nem számított rész értéke nem haladja meg annak az értéknek a húsz százalékát, amit a (2) bekezdés alkalmazása esetén állapított volna meg az ajánlatkérő a beszerzés becsült értékeként. Előbbiekhez kapcsolódik az alábbiakban ismertetett kormányrendelet becsültérték-meghatározása, amely 12 hónapnál nem régebbi költségbecsléshez köti a becsült értéket, teljesen elszakadva annak eredeti szabályától, amely a legmagasabb ellenszolgáltatásra utal, továbbá egyazon építési beruházásnak tekinti az építési engedélyen több szakaszra bontott építési beruházást is. A vonatkozó, az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. kormányrendelet az alábbiakkal egészíti ki a Kbt. szabályait. A 2. § (1) bekezdése szerint az építési beruházás becsült értékének meghatározásakor az ajánlatkérőnek az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építési engedélyben foglaltak érvényesítésével elkészített engedélyezési terv, vagy kiviteli terv vagy egyesített engedélyezési és kiviteli terv alapján, a közbeszerzés megkezdését megelőző 12 hónapnál nem régebben készült költségvetést kell irány­adónak tekinteni, amely tartalmaz az építési beruházással kapcsolatban felmerülő valamennyi szükséges munkatételt. Az 5. § (1) bekezdés a)-e) pontja esetében az építési beruházás becsült értékének meghatározásakor az építési beruházással kapcsolatban felmerülő valamennyi szükséges munkatételt tartalmazó, a közbeszerzés megkezdését megelőző 12 hónapnál nem régebben készült költségbecslést kell irányadónak tekinteni. A (2) bekezdés értelmében a Kbt. 18. §-ának (2) bekezdése alkalmazásában ugyanazon építési beruházásnak tekintendő az építési engedélyben több megvalósulási szakaszra bontott építési beruházás is (az egyes megvalósulási szakaszokban megépített építmények, építményrészek együttesen). A kormányrendelet szabálya tehát nincs összhangban sem a Kbt. 11. §-ával, sem a 18. §-ával. Az építési engedélyhez kötés, valamint a költségbecslés önmagában nem okozna problémát, gond elsősorban azzal […]