Fedezet ismertetése tárgyalásos eljárásban II.
Kérdés
Ha a tárgyalásos eljárásban azt írtuk, hogy legfeljebb három fordulót tartunk, de az első vagy második forduló után nem tesznek új ajánlatot, akkor hogyan ismertessük? Ismertethető-e a fedezet – az esélyegyenlőség biztosításával – a tárgyalások megkezdése előtt a sikeres eljárás érdekében? Kérdésünk továbbá: a több évre kötendő szerződéseknél csak a beszerzés évében rendelkezésre álló összeget tudjuk ismertetni; mondhatja-e ilyenkor az ajánlatkérő, hogy nem fog rendelkezésre állni a fedezet, ha az árakat olyan magasnak találja, hogy szerinte egy esetleges megismételt eljárásban tudná csökkenteni azokat?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2012. október 17-én (151. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3040
[…] álló fedezetről szól, azonban a fedezet tág értelmezése szükséges ahhoz, hogy a teljes szerződéses értékre vonatkozzon. A problémás szóhasználatból kifolyólag tehát az ajánlatkérőnek el kell térnie például az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szóhasználatától, és áttérni a Kbt. logikájának új fedezetértelmezésére.Az ismertetésre kerülő fedezet a tárgyalásos eljárás esetét kivéve az ajánlati árak ismerete nélkül történik, azaz a fedezet hiányáról nyilatkozó ajánlatkérő ebben az esetben eljárásjogilag eredménytelenné nyilvánítja eljárását. A tárgyalás során azonban még csökkenhetnek az árak, azaz egyik esetben sem áll fenn a fedezethiány esete, továbbá az eljárás eredménytelenné nyilvánítás jogalapjának fennállásához sem elegendő, amennyiben az ajánlatkérő megérzésére gondolunk, azaz arra, hogy vélhetően nem fognak csökkenni az árak.Lényeges a Közbeszerzési Döntőbizottság számára egy esetleges jogorvoslati eljárás során szükséges adekvát érvek közlése, ami miatt a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) vagy d) pontja sem alkalmazható.[76. § c) pont: egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett – az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot; d) pont: az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válása miatt eredménytelenné nyilvánítja – 66. § (1) bekezdés, 44. § (3) bekezdés.]Különösen fontos […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2012. október 17-én (151. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3040
[…] álló fedezetről szól, azonban a fedezet tág értelmezése szükséges ahhoz, hogy a teljes szerződéses értékre vonatkozzon. A problémás szóhasználatból kifolyólag tehát az ajánlatkérőnek el kell térnie például az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szóhasználatától, és áttérni a Kbt. logikájának új fedezetértelmezésére.Az ismertetésre kerülő fedezet a tárgyalásos eljárás esetét kivéve az ajánlati árak ismerete nélkül történik, azaz a fedezet hiányáról nyilatkozó ajánlatkérő ebben az esetben eljárásjogilag eredménytelenné nyilvánítja eljárását. A tárgyalás során azonban még csökkenhetnek az árak, azaz egyik esetben sem áll fenn a fedezethiány esete, továbbá az eljárás eredménytelenné nyilvánítás jogalapjának fennállásához sem elegendő, amennyiben az ajánlatkérő megérzésére gondolunk, azaz arra, hogy vélhetően nem fognak csökkenni az árak.Lényeges a Közbeszerzési Döntőbizottság számára egy esetleges jogorvoslati eljárás során szükséges adekvát érvek közlése, ami miatt a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) vagy d) pontja sem alkalmazható.[76. § c) pont: egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett – az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot; d) pont: az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válása miatt eredménytelenné nyilvánítja – 66. § (1) bekezdés, 44. § (3) bekezdés.]Különösen fontos […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
