Kbt. 65. §-a (2) bekezdésének értelmezése
Kérdés
A Kbt. 65. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az adott helyzetben valamelyik ajánlattevő ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni. Ez konkrétan mit jelent? Ilyen esetben úgy kell tekinteni, mintha be sem nyújtotta volna az ajánlatot, és ebből kifolyólag a további dokumentumokat (hiánypótlási felhívás, tájékoztatás, összegezés stb.) meg sem kell küldeni az ajánlattevőnek, vagy ugyanúgy megkap minden anyagot? Ilyen esetben minek minősül az ő ajánlata? Érvénytelennek? Hogyan jelenik ez meg az összegezésben?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2013. május 29-én (158. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3160
[…] értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni.Az ajánlati kötöttség lejártát követően ajánlata az értékelési szempontrendszerben nem kerül értékelésre. Az ajánlat a továbbiakban nem felel meg a követelményeknek, hiszen azt az ajánlattevő nem tartja. Ennek megfelelően az ajánlat érvénytelen, azaz úgy kell tekinteni, mintha az ajánlattevő visszalépett volna a szerződéskötéstől. Az összegezés módosítása esetében is hasonló a helyzet, amennyiben kiderül, hogy a nyertes ajánlattevő nem köt szerződést. Ebben az esetben is az a járható út, ha és amennyiben érvénytelenségi okként kezeljük az ajánlati kötöttség fenntartásának hiányát, mely egyben megalapozza azt is, hogy az értékelési szempontrendszerben nem szükséges az érintett ajánlattevő fenntartása az alábbiak szerint.A Kbt. 74. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit.A (4) bekezdés értelmében, ha az ajánlat érvénytelen, az ajánlatkérőnek nem kell az értékelési szempontok szerint az ajánlatot értékelnie.Mivel a Kbt. nem határoz meg olyan eljárási cselekményt, mely egy ajánlat "figyelmen kívül" hagyásának mozzanatairól szól, ezért ezt a megfogalmazást az […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2013. május 29-én (158. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3160
[…] értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni.Az ajánlati kötöttség lejártát követően ajánlata az értékelési szempontrendszerben nem kerül értékelésre. Az ajánlat a továbbiakban nem felel meg a követelményeknek, hiszen azt az ajánlattevő nem tartja. Ennek megfelelően az ajánlat érvénytelen, azaz úgy kell tekinteni, mintha az ajánlattevő visszalépett volna a szerződéskötéstől. Az összegezés módosítása esetében is hasonló a helyzet, amennyiben kiderül, hogy a nyertes ajánlattevő nem köt szerződést. Ebben az esetben is az a járható út, ha és amennyiben érvénytelenségi okként kezeljük az ajánlati kötöttség fenntartásának hiányát, mely egyben megalapozza azt is, hogy az értékelési szempontrendszerben nem szükséges az érintett ajánlattevő fenntartása az alábbiak szerint.A Kbt. 74. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit.A (4) bekezdés értelmében, ha az ajánlat érvénytelen, az ajánlatkérőnek nem kell az értékelési szempontok szerint az ajánlatot értékelnie.Mivel a Kbt. nem határoz meg olyan eljárási cselekményt, mely egy ajánlat "figyelmen kívül" hagyásának mozzanatairól szól, ezért ezt a megfogalmazást az […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
