Hiánypótlás lehetősége egy ajánlati oldal beadásának hiányára
Kérdés
Cégünk építési beruházási tenderen indult. A kiírásban foglaltak szerint az ajánlatkérő által kiadott árazatlan költségvetést beárazva be kell adnunk a szakmai ajánlat részeként, továbbá hogy a költségvetési főösszesítőben kalkulált összesen árat kell ajánlati árként a felolvasólapon megadni. Az ajánlatot beadtuk, felbontották. Majd észleltük, hogy az árazott költségvetés egyik munkafüzetlapját, amely a térfigyelő kamerák szerelésével kapcsolatos költségeket részletezte, nem adtuk be, így azt önkéntes hiánypótlás keretében benyújtottuk. Ez a 200 oldalas költségvetés egy oldala, ami sem az ajánlati árat, sem annak egyetlen árelemét sem változtatta meg, és semmilyen más módosítást sem jelentett a benyújtott ajánlaton, egyszerűen kihagytunk egy oldalt. Az ajánlatkérő érvénytelennek minősítette az ajánlatot a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozva. Mi ezt vitatjuk, de érdemes-e jogorvoslatot indítanunk?
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2014. január 8-án (166. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3337
[…] részvételre jelentkező pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra;– az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni arra vonatkozóan, ha a hiánypótlással az ajánlattevő (részvételre jelentkező) az ajánlatban (részvételi jelentkezésben) korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás – feltéve hogy az eljárást megindító felhívásban feltüntette, hogy ilyen esetben nem (vagy csak az általa meghatározott korlátozással) rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók;– az ajánlatkérő kizárólag az (1)–(2) bekezdésben foglaltak szerint, és csak olyan felvilágosítást kérhet, amely az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálása érdekében szükséges, a felvilágosítás kérése nem irányulhat az ajánlattevőkkel vagy részvételre jelentkezőkkel történő tárgyalásra;– a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat: a 2. § (1)–(4) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével vagy az ajánlati kötöttség megsértésével, azaz a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire adott tartalmi ajánlat (a továbbiakban: szakmai ajánlat) módosításával;– a (7) bekezdés b) pontjától eltérően a hiánypótlás vagy felvilágosítás megadása során javítható az ajánlatban előforduló olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, az ajánlattevők közötti verseny eredményét és az értékeléskor [63. § (4) bekezdése] kialakuló sorrendet nem befolyásolja;– az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása a (3) és (7) bekezdésekben foglaltaknak megfelel. A (3) vagy (7) bekezdés rendelkezéseinek megsértése esetén, vagy ha a hiánypótlást, felvilágosítás megadását nem, vagy nem az előírt határidőben teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati vagy részvételi jelentkezési példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során (1)–(9) bekezdések.A rendelkezések szerint egyrészt a hiánypótlás célja, hogy az ajánlattevő ajánlata megfeleljen az ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívás, a dokumentáció vagy a jogszabályok előírásainak, másrészt önkéntes hiánypótlásra is van lehetőség olyan hiány, hiányosság tekintetében, amelyet az ajánlattevő maga észlelt, még akkor is, ha arra az ajánlatkérő nem hívta fel, mégpedig addig a határidőig, ameddig valamely ajánlattevő vagy részvételre jelentkező tekintetében folyamatban van még a hiánypótlás.Fenti rendelkezések alapján tehát, jelen esetben az önkéntes hiánypótlásra elvileg lehetőség volt, feltéve hogy azt az ajánlattevő hiánypótlásra nyitva álló határidőben tette meg.A hiánypótlás "megtehetősége" szempontjából azt kell vizsgálni, hogy konkrétan mi hiányzott az ajánlatból, és ez a hiány, illetve ennek pótlólagos becsatolása nem ütközik-e a törvény 67. §-ának (7) bekezdésben foglalt tilalmak valamelyikébe, azaz– járt-e a Kbt. 2. § (1)–(4) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével vagy– eredményezte-e az ajánlati kötöttség megsértését, azaz a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire adott tartalmi ajánlat, azaz szakmai ajánlat módosítását?Ez utóbbi esetben vizsgálni kell azt is, hogy – […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*