Kivételi kör változása a Kbt.-ben


A Kbt. 2014. szeptember 30-ai módosítása a 9. § kivételi körét is megváltoztatta, többek között az (5) bekezdés i) pontjával. Kérdésem az, hogy a gazdasági társaságok folyószámlahitelei és beruházási hitelei a Kbt. módosítását követően a kivételek körébe tartoznak-e? A kivételi kör ugyanis kölcsönökre vonatkozik. A kölcsön és a hitel fogalmát gyakran szinonimaként használják, viszont a két fogalom nem ugyanaz. Ehhez képest a Kbt. 9. § (5) bekezdésének i) pontja milyen esetekben alkalmazható, tartalmazza-e a hitelfelvétel, hitelszerződés körét is? Ugyanaz, vagy mennyiben érint más kört, mint a Kbt. 120. §-ának k) pontjában meghatározott kivételi kör?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2014. december 10-én (177. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3530

[…] tartására, és a rendelkezésre tartott összeg erejéig kölcsönszerződés, kezességi szerződés, garanciaszerződés vagy egyéb hitelművelet végzésére vonatkozó más szerződés megkötésére, az adós díj fizetésére köteles – 6:382. § (1) bekezdés.A kölcsönszerződés akár hitelszerződés keretein belül történő pénzösszeg fizetését és későbbi időpontban történő visszafizetését jelenti. A kölcsönszerződés és a hitelszerződés tehát nem azonos.Ezt támasztja alá a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény hitel és pénzkölcsön nyújtásáról szóló definíciója, mely szerint:– hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében, és a hitelező kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére vagy egyéb hitelművelet végzésére – törvény 6. § (1) be­kezdés 40. pont a) alpont;– pénzkölcsönnyújtás: a hitelező és az adós között létesített hitel- vagy kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy anélkül – köteles visszafizetni; minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik, és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelező) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.