Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2016. július 13-án (196. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3850

[…] rendelkezik az ajánlatkérő által vizsgált üzleti évben vagy években összesen az adott közbeszerzés – a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – értékét elérő teljes árbevétellel, nem minősülhet alkalmatlannak.A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet egy helyen alkalmazza ugyanezt a kifejezést az alábbiak szerint.Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában az ajánlatkérő jogosult kizárólag a teljes árbevételről, vagy kizárólag a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételről vagy mindkettőről szóló nyilatkozat benyújtását előírni – kormányrendelet 19. §-ának (5) bekezdése.Összevetve a fenti három esetet kijelenthető, hogy a "teljes árbevétel" alkalmazásában logika fedezhető fel. A kormányrendelet a teljes árbevételt állítja szembe a közbeszerzés tárgya szerinti árbevétellel, a Kbt. 65. §-ának (5) bekezdése a teljes árbevételt általános értelemben érti az árbevételi adatokra, továbbá a Kbt. 12. §-ának (3) bekezdése több ajánlattevő árbevételének összességére érti ugyanezt. A kifejezés nem pontos, hiszen a számviteli jogszabályok valóban nem alkalmazzák ezt a kifejezést, de megállapítható, hogy közbeszerzési értelemben az árbevétellel azonos értelmezése van a teljes árbevételnek, ha az ajánlatkérő nem a közbeszerzés tárgya szerint árbevételi adatokat kéri. A teljes árbevétel tehát azonos ennek megfelelően a teljesített szolgáltatásból, árubeszerzésből vagy […]