Kizáró ok alkalmazásának időpontja
Kérdés
Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2017. március 8-án (204. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3952
[…] el:http://kozbeszerzes.hu/tevekenysegek/kbt-62--1-bekezdes-q-pont-/Lényeges, hogy a fenti adatbázis nyitóoldalán a Közbeszerzési Hatóság egyértelművé teszi, hogy a nyilvántartás csak tájékoztató jellegű. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha valamely érintettre vonatkozik a Hatóság nyilvántartásában szereplő jogeset, akkor azt az ajánlatkérőnek ellenőriznie kell, nem pedig automatikusan kizárnia. Amennyiben az ajánlatkérő bizonytalan, kénytelen vizsgálni, hogy a jogsértés a döntés értelmében súlyos jogsértés-e, illetve szükséges a vizsgálat akkor is, ha nem biztos abban, hogy a döntés jogerőre emelkedett.A Közbeszerzési Hatóság a Kbt. 187. §-a (2) bekezdésének ac) pontjában megfogalmazott feladatát teljesítve naprakészen vezeti, és a honlapján közzéteszi a jogsértés súlyosságának mérlegelése nélkül minden olyan döntőbizottsági, vagy annak felülvizsgálata esetén jogerős bírósági határozat számát és a határozathozatal napját, amely megalapozhatja a 62. § (1) bekezdés q) pontja szerinti kizárást. A Közbeszerzési Hatóság felhívja a jogalkalmazók figyelmét, hogy a nyilvántartás tájékoztató jellegű – az abban foglalt adatok nem minősülnek közhitelesnek –, valamint az abban foglalt döntőbizottsági határozatok teljes körű ismerete szükséges a vonatkozó kizáró ok megállapításához.Fentiek alapján tehát egyértelmű, hogy maga a q) pont szerinti vizsgálat sem egyszerű és automatikus.A kizáró ok értelmezése hasonló a többi kizáró okéhoz. Az alábbiakban az ajánlattevő kizárását elemezzük, mely értelemszerűen vonatkozik a részvételre jelentkezőre, továbbá következményekkel jár a kapacitást biztosító szervezetre vonatkozóan is.Amikor a nyilatkozattétel történik, akkor a kizáró oknak nem lehet fennállnia. Az eljárást megindító felhívás közzététele tehát nem irányadó, sokkal inkább az ajánlattevő nyilatkozatának megtétele. Megtörténhet ugyanakkor, hogy az ajánlattevő például az alatt az időszak alatt kerül a kizáró ok hatálya alá, amely időszakban az ajánlatkérő bírálja az ajánlatokat. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kizáró ok hatálya alá tartozás időszaka így meghosszabbodik, hiszen sem a nyilatkozattétel, sem pedig az értékelés időszakában nem tartozhat az ajánlattevő a kizáró okok hatálya alá.A vizsgálat során, amennyiben az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő nem tartozik a kizáró ok hatálya alá, de később mégis a hatálya alá fog tartozni, meg kell különböztetni három fázist. Amennyiben ez a megállapítás még a bírálat időszaka alatt történik, és ezen időszak alatt derül ki, úgy az eljárás során kell kizárnia az ajánlatkérőnek az érintett ajánlattevőt. Amennyiben még az eljárás során történik […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2017. március 8-án (204. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3952
[…] el:http://kozbeszerzes.hu/tevekenysegek/kbt-62--1-bekezdes-q-pont-/Lényeges, hogy a fenti adatbázis nyitóoldalán a Közbeszerzési Hatóság egyértelművé teszi, hogy a nyilvántartás csak tájékoztató jellegű. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha valamely érintettre vonatkozik a Hatóság nyilvántartásában szereplő jogeset, akkor azt az ajánlatkérőnek ellenőriznie kell, nem pedig automatikusan kizárnia. Amennyiben az ajánlatkérő bizonytalan, kénytelen vizsgálni, hogy a jogsértés a döntés értelmében súlyos jogsértés-e, illetve szükséges a vizsgálat akkor is, ha nem biztos abban, hogy a döntés jogerőre emelkedett.A Közbeszerzési Hatóság a Kbt. 187. §-a (2) bekezdésének ac) pontjában megfogalmazott feladatát teljesítve naprakészen vezeti, és a honlapján közzéteszi a jogsértés súlyosságának mérlegelése nélkül minden olyan döntőbizottsági, vagy annak felülvizsgálata esetén jogerős bírósági határozat számát és a határozathozatal napját, amely megalapozhatja a 62. § (1) bekezdés q) pontja szerinti kizárást. A Közbeszerzési Hatóság felhívja a jogalkalmazók figyelmét, hogy a nyilvántartás tájékoztató jellegű – az abban foglalt adatok nem minősülnek közhitelesnek –, valamint az abban foglalt döntőbizottsági határozatok teljes körű ismerete szükséges a vonatkozó kizáró ok megállapításához.Fentiek alapján tehát egyértelmű, hogy maga a q) pont szerinti vizsgálat sem egyszerű és automatikus.A kizáró ok értelmezése hasonló a többi kizáró okéhoz. Az alábbiakban az ajánlattevő kizárását elemezzük, mely értelemszerűen vonatkozik a részvételre jelentkezőre, továbbá következményekkel jár a kapacitást biztosító szervezetre vonatkozóan is.Amikor a nyilatkozattétel történik, akkor a kizáró oknak nem lehet fennállnia. Az eljárást megindító felhívás közzététele tehát nem irányadó, sokkal inkább az ajánlattevő nyilatkozatának megtétele. Megtörténhet ugyanakkor, hogy az ajánlattevő például az alatt az időszak alatt kerül a kizáró ok hatálya alá, amely időszakban az ajánlatkérő bírálja az ajánlatokat. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kizáró ok hatálya alá tartozás időszaka így meghosszabbodik, hiszen sem a nyilatkozattétel, sem pedig az értékelés időszakában nem tartozhat az ajánlattevő a kizáró okok hatálya alá.A vizsgálat során, amennyiben az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő nem tartozik a kizáró ok hatálya alá, de később mégis a hatálya alá fog tartozni, meg kell különböztetni három fázist. Amennyiben ez a megállapítás még a bírálat időszaka alatt történik, és ezen időszak alatt derül ki, úgy az eljárás során kell kizárnia az ajánlatkérőnek az érintett ajánlattevőt. Amennyiben még az eljárás során történik […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
