In-house jogalapok vizsgálata
Kérdés
Önkormányzat köthet-e szerződést közbeszerzés lebonyolítása nélkül kivitelezésre a 100 százalékban tulajdonában lévő nonprofit kft.-jével, ha a szervezet megfelel a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pontjának? Mit kell vizsgálni a Kbt. fenti paragrafusán kívül annak eldöntésére, hogy a szerződés minősülhet-e "in-house" beszerzésnek? Alkalmasságot például kell-e vizsgálni? Jelenleg a munka elvégzéséhez nem adottak sem a személyi, sem a műszaki feltételek, viszont a cég tevékenységében benne van az útépítés. Alvállalkozót vehet-e igénybe az ajánlattevő/kivitelező ilyen esetben? Ha mégsem lehet közvetlenül szerződést kötni, és közbeszerzési eljárást írnak ki, lehet-e az önkormányzat saját cége ajánlattevő vagy alvállalkozó? (EU-s forrás nincs a projektben.)
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2017. december 13-án (213. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4094
[…] magántőke-részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80 százaléka a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik;– az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az ajánlatkérő más ajánlatkérőkkel közösen a saját szervezeti egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol, az ajánlatkérők közösen döntő befolyással rendelkeznek annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel (ajánlatkérőkkel) vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik;– az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet másik ajánlatkérővel vagy ajánlatkérőkkel kötött szerződésére, amelynek célja közfeladatok teljesítésére, illetve közszolgáltatások nyújtására vagy közös közérdekű célok megvalósítására irányuló együttműködés kialakítása az ajánlatkérők között, ahol az ajánlatkérők együttműködéssel érintett tevékenységből származó éves nettó árbevételének legfeljebb 20 százaléka származik a nyílt piacról.Mivel az in-house feltételrendszernek nem része, hogy az érintett gazdasági társaság egyébiránt már rendelkezzen referenciával az adott területen, vagy más egyéb formában adminisztratív módon alkalmas legyen a feladat ellátására, így magának a tulajdonosnak kell eldöntenie, hogy megbízza-e saját cégét in-house keretrendszerben a kivitelezés elvégzésére. Ebben a formában arról kell meggyőződni, hogy a saját gazdasági társaság akár alvállalkozók bevonásával képes-e a feladat ellátására – az ajánlatkérő felelőssége. Fontos ugyanakkor, hogy a közbeszerzési szabályozás szerint abban az esetben, ha magának a saját cégnek is alvállalkozót kell bevonnia, akkor azt csak közbeszerzés keretei között teheti meg. Ez azt […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2017. december 13-án (213. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4094
[…] magántőke-részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80 százaléka a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik;– az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az ajánlatkérő más ajánlatkérőkkel közösen a saját szervezeti egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol, az ajánlatkérők közösen döntő befolyással rendelkeznek annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel (ajánlatkérőkkel) vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik;– az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet másik ajánlatkérővel vagy ajánlatkérőkkel kötött szerződésére, amelynek célja közfeladatok teljesítésére, illetve közszolgáltatások nyújtására vagy közös közérdekű célok megvalósítására irányuló együttműködés kialakítása az ajánlatkérők között, ahol az ajánlatkérők együttműködéssel érintett tevékenységből származó éves nettó árbevételének legfeljebb 20 százaléka származik a nyílt piacról.Mivel az in-house feltételrendszernek nem része, hogy az érintett gazdasági társaság egyébiránt már rendelkezzen referenciával az adott területen, vagy más egyéb formában adminisztratív módon alkalmas legyen a feladat ellátására, így magának a tulajdonosnak kell eldöntenie, hogy megbízza-e saját cégét in-house keretrendszerben a kivitelezés elvégzésére. Ebben a formában arról kell meggyőződni, hogy a saját gazdasági társaság akár alvállalkozók bevonásával képes-e a feladat ellátására – az ajánlatkérő felelőssége. Fontos ugyanakkor, hogy a közbeszerzési szabályozás szerint abban az esetben, ha magának a saját cégnek is alvállalkozót kell bevonnia, akkor azt csak közbeszerzés keretei között teheti meg. Ez azt […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
