Közbeszerzési tárgy értékének meghatározása a gyakorlatban
Kérdés
Nem értem a következő helyzetet. Eddig ahol közbeszerzéssel találkoztam (például irodabútorok beszerzése, céges autók javítása), minden esetben drágább volt a vásárolt termék vagy a szolgáltatás, mint a "szabadpiacon". A közbeszerzésnél – ha jól tudom – épp ennek az ellentéte kellene, hogy érvényesüljön. Miért van ez így?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2018. április 11-én (217. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4144
[…] keretmegállapodásos partnerek nem lehetnek abban biztosak, hogy ők maguk is nagymértékben fognak részesedni abból. A keretmegállapodásos eljárások esetében, ha a keretszám alapján több versenytárs is részese az eljárásnak, úgy jogalaptól függően jellegzetesen lehetőség van az ajánlatkérők számára közvetlenül rendelni vagy újraversenyeztetni. Az újraversenyeztetés során már valóban létező beszerzési igény jelenik meg, így a keretmegállapodásos eljárás első részének gyakran nem piaci árai a második részben csökkenhetnek, függően a verseny mértékétől. Az első részben nem véletlen tehát, hogy gyakran listaárakon kerülnek be termékek, hiszen akkor még nem az egyes ajánlatkérők által megfogalmazott közvetlen igények, hanem egy hipotetikus keret kerül versenyeztetésre. A második részben ezért már mennyiségi kedvezményeket nyújthatnak az ajánlattevők, hiszen itt már biztosan van piaci igény a termékükre. A magasabb ár tehát gyakran az eljárás logikájából és a piaci szereplők természetes reakciójából adódik, ami nem jelenti azt, hogy a közbeszerzésben ezek a termékek valóban aranyáron kelnek el.A közbeszerzések során ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy egy-egy nagyobb közszolgáltató vagy önkormányzat nem engedheti meg magának, […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2018. április 11-én (217. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4144
[…] keretmegállapodásos partnerek nem lehetnek abban biztosak, hogy ők maguk is nagymértékben fognak részesedni abból. A keretmegállapodásos eljárások esetében, ha a keretszám alapján több versenytárs is részese az eljárásnak, úgy jogalaptól függően jellegzetesen lehetőség van az ajánlatkérők számára közvetlenül rendelni vagy újraversenyeztetni. Az újraversenyeztetés során már valóban létező beszerzési igény jelenik meg, így a keretmegállapodásos eljárás első részének gyakran nem piaci árai a második részben csökkenhetnek, függően a verseny mértékétől. Az első részben nem véletlen tehát, hogy gyakran listaárakon kerülnek be termékek, hiszen akkor még nem az egyes ajánlatkérők által megfogalmazott közvetlen igények, hanem egy hipotetikus keret kerül versenyeztetésre. A második részben ezért már mennyiségi kedvezményeket nyújthatnak az ajánlattevők, hiszen itt már biztosan van piaci igény a termékükre. A magasabb ár tehát gyakran az eljárás logikájából és a piaci szereplők természetes reakciójából adódik, ami nem jelenti azt, hogy a közbeszerzésben ezek a termékek valóban aranyáron kelnek el.A közbeszerzések során ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy egy-egy nagyobb közszolgáltató vagy önkormányzat nem engedheti meg magának, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
