Műszaki tartalom módosíthatósága az ajánlattételi határidő elhalasztásával


Módosíthatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat úgy, hogy az ajánlattételi határidőt elhalasztja azzal az érvvel, hogy ezzel szélesíti a versenyt, és így több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, vagy mindenképpen újra kell indítania az eljárását?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2019. március 6-án (228. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4312

[…] teljesítésének időtartalma minden esetben a beszerzés lényeges és hangsúlyos jellemzői közé tartozik. Az egyes beszerzési tárgyak esetén eltérő mértékben ugyan, illetve más szempontból. Szolgáltatásmegrendelés esetén a közbeszerzés mennyiségét érintő hangsúlyos megítélésű feltétel, míg építési beruházás és árubeszerzés esetén pedig kapacitás rendelkezésére állást is érintő feltétel. Ez utóbbi esetben ugyanis az ajánlattétel tekintetében egyáltalán nem mindegy, hogy az adott építési beruházást, illetve árubeszerzést milyen teljesítési idővel kell teljesíteni.Az eset további körülményeit mérlegelve a Közbeszerzési Döntőbizottság szerint a jogorvoslattal érintett árubeszerzés tárgyában az ajánlatkérő ugyan helyesen hivatkozott arra, hogy egy adott gazdasági szereplő tekintetében az ajánlattétel szempontjából a legfontosabb feltétel a beszerezni kívánt áru műszaki paramétere, azonban a törvény nem a legjellemzőbb feltétel módosítására vonatkozik. Az ajánlatkérő észrevételében maga hivatkozott arra, hogy éppen a verseny szélesítése miatt volt szükséges a módosítás, azonban ezzel elismerte, hogy a szerződés teljesítésének időtartamára vonatkozó körülmény olyan feltétel, melyet a potenciális gazdasági szereplők figyelembe vesznek akkor, mikor arról döntenek, hogy ajánlatot tesznek-e. A tárgybani eljárásban releváns körülmény továbbá, hogy az ajánlatot tevő egyetlen gazdasági szereplő maga jelezte, hogy a teljesítési határidő módosításának hiányában nem tud ajánlatot tenni. Fentiek értelmében a teljesítési határidő az érintett árubeszerzés vonatkozásában olyan szerződéses feltétel, mely alapvetően befolyásolta a potenciális gazdasági szereplőket annak a kérdésnek az eldöntésében, hogy tesznek-e ajánlatot, avagy sem. Az ajánlatkérő az 55. § (6) bekezdés alkalmazásával ebből következően kizárólag az ajánlati felhívásának visszavonásával és új közbeszerzési eljárás kiírásával tehette volna meg jogszerűen a hivatkozott feltétel módosítását.Előbbiekkel ellentétben a D. 277/2018. számú ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság hangsúlyozza, hogy a Kbt. alapvetően lehetővé teszi a közbeszerzési eljárás dokumentumainak módosítását, azt csak a döntésben idézett feltételekhez köti. Csak a beszerzés tárgyára és a szerződés feltételeire vonatkozó feltételek tekintetében ír elő követelményeket a Kbt. A jogszabály a módosítások jelentőségét nem definiálja, ahogyan azt sem pontosítja, hogy mit kell olyan módosításnak tekinteni, ami alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők ajánlattételi szándékát.Ebben az esetben a beszerzés tárgya nem változott meg a módosítások során, azt a kezdeményező sem állította, csupán a beszerzés tárgyára vonatkozó elvárások, a műszaki leírás módosult.A jogorvoslati kérelem szerint az ajánlatkérő enyhébb elvárásokat támasztott a módosításokkal, ami befolyásolhatta volna az érintett gazdálkodó szervezetek ajánlattételi szándékát. Mivel nyílt közbeszerzési eljárást folytatott az ajánlatkérő, a módosításokra az ajánlattételi határidőt megelőzően került sor, és a módosító hirdetmény egyúttal elhalasztotta az ajánlattételi határidőt. A potenciális ajánlattevőknek tehát elegendő idő állt rendelkezésére, hogy megalapozottan dönthessenek arról, kívánnak-e ajánlatot tenni az ajánlatkérő által meghatározott enyhébb feltételeknek megfelelően, a még nyitva álló ajánlattételi határidőben.A Döntőbizottság álláspontja szerint az enyhébb ajánlatkérői feltételek meghatározása a Kbt. alapelvei között rögzített, a közpénzekkel való hatékony és felelős gazdálkodást biztosítja a verseny kiszélesítése útján. Ezért nem tekinthető jogsértőnek az olyan ajánlatkérői előírás, rendelkezés, a közbeszerzési eljárás dokumentumainak olyan tartalmi módosítása, amely hatásában a Kbt. alapelveinek érvényesülését hivatott biztosítani.Gyenge pontja ugyanakkor az ügynek, hogy maga a kérelmező sem határozott meg sem a hivatalbóli kezdeményezésében, sem a tárgyalási nyilatkozatában olyan paramétereket, amelyek az adott, specifikus piac sajátosságaira tekintettel alkalmasak lennének arra, hogy a Döntőbizottság összevethesse a potenciális ajánlattevők ajánlattételi szándékának megváltozását az egyes előírások tekintetében. Tehát nem merült fel, hogy milyen módon eredményezte volna a döntés több potenciális ajánlattevő megjelenését.Érdekes továbbá a D. 245/2018. számú ügy, ahol a kezdeményező a teljesítési határidő hosszabbításának ajánlatkérő által megadott alapos indokát nem vitatta, ugyanakkor azt a Kbt. 55. § (6) bekezdésébe ütközőnek tartotta. A Döntőbizottság figyelembe vette […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.