Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2019. április 3-án (229. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4331

[…] kivételével bármely egyéb kizáró ok fennállása ellenére az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő nem zárható ki a közbeszerzési eljárásból, amennyiben a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti véglegessé vált határozata, vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság 188. § (5) bekezdése szerinti jogerős határozata kimondta, hogy az érintett gazdasági szereplő az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtását megelőzően olyan intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát.Mivel a Kbt. 64. §-ának (2) bekezdése értelmében az öntisztázást az ajánlatkérő mérlegelés nélkül köteles elfogadni, így valójában az ajánlatkérőnek nincs mozgástere abban, hogy figyelembe veszi-e a Közbeszerzési Hatóság ajánlattevő megbízhatóságára vonatkozó határozatát.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés alapján a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti véglegessé vált határozata, vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság 188. § (5) bekezdése szerinti jogerős határozata kimondja az adott kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő megbízhatóságát, az ajánlatkérő mérlegelés nélkül köteles azt elfogadni. A jogerős határozatot a gazdasági szereplő az egységes európai közbeszerzési dokumentummal egyidejűleg köteles benyújtani.A kérdező nem azonosítja az érintett ügyet, így válaszunkban igyekeztünk hasonló jellegű jogesetet találni a Közbeszerzési Hatóság honlapján elérhető sikeres öntisztázások megbízhatósági határozatai között. Például egy gazdasági társasággal szemben hasonló ügyben hozott döntés megfelelő alapul szolgál a válasz megadására.Az érintett ügyben a kérelmező ügyvezetőjét az eljárásra illetékes törvényszék bűnösnek nyilvánította költségvetési csalás bűntettében, mivel az alkalmazottak részére történő bérkifizetések elszámolása nem a valóságnak megfelelően történt. Például a készpénzben kifizetett bérelemek után az ügyvezető utasítására az adó- és járulékbevallási kötelezettségét a kérelmező nem teljesítette. A kérelmező kérelmében pontosan megadta a vagyoni hátrányt, melyet a központi költségvetésnek okozott, és amelyet a NAV letéti számlájára már elutalt. A kérelmező számára fontos volt, hogy pénzbírságot nem szabott ki az eljáró bíróság. Kérelmező előadta, hogy a házkutatás során keresett dolgokat önként átadták, az eljárást nem késleltették, az ügyvezető nem tagadta meg a vallomást, hanem feltárta a cselekmény hátterét, okait, részleteit. Ezt követően átfogó lépéseket tett a kérelmező a cég irányítási és elszámolási rendjének megváltoztatására, melynek keretében a közgyűlés visszahívta ügyvezetői pozíciójából. Ezzel kapcsolatban a Hatóság külön […]