Bírálóbizottság véleménykialakításának folyamata
Kérdés
Megfelelő-e az a gyakorlat, ha a bírálóbizottság szavaz, és egyszerű többséggel alakítja ki a véleményét? Mi a helyzet abban az esetben, ha három szakértelem leszavazza a negyediket, azaz például a műszaki szakértelemmel rendelkezőnek az a véleménye, hogy nem jó az ajánlat? Csak a négy szakértelem egyetértésével lehet nyertest hirdetni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2019. július 10-én (232. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4375
[…] amelynek – amennyiben az ajánlatkérő alkalmaz ilyet – részét képezhetik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai.A bírálóbizottság az előkészítés során szakvéleményt és döntési javaslatot kell, hogy készítsen, amelyben ha a műszaki ajánlattal kapcsolatban felmerül, hogy nem felel meg az eljárási dokumentumokban foglaltaknak, úgy a közbeszerzéshez és a beszerzés tárgyához értő, eljárásba bevont személy véleményét is fel kell tüntetni. Hiszen megtörténhet, hogy a szakmai ajánlat a beszerzés tárgyához értő tagnak vagy eljárásba bevont személynek azért nem felel meg, mert tapasztalatai szerint az érintett ajánlattevő nem fog tudni teljesíteni, vagy álláspontja szerint nem jó az ajánlat, annak ellenére, hogy megfelel az eljárási dokumentumokban foglaltaknak. A négy szakértelem pontosan úgy egészíti ki egymást, hogy a döntési javaslatban a szakmai ajánlattal kapcsolatos kritika a közbeszerzés nyelvére legyen lefordítva, azaz legyen egyértelmű a döntéshozó számára, hogy az ajánlat érvényes, a szerződéskötési kötelezettség fennáll, bár kifogások merültek fel az ajánlat műszaki tartalmát illetően. A döntéshozónak lehetősége van visszakérdezni, pontosítást kérni, meghallgatni a szakértőket, azonban a négy szakértelem egybehangzó támogatása a fentiek értelmében nem lehet feltétele a jogszabály szerint a döntés meghozatalának. Ezért van jelentősége az ajánlatkérő közbeszerzési szabályzatának, ahol a bírálóbizottság elnökének többletjogosítványt adva a vitás kérdésekről az elnök véleményt formálhat, vagy éppen különvélemény leírására is lehetőség van a döntéshozó számára. Ebben nyújt segítséget a Kbt. 27. §-ának (5) bekezdése is, amely biztosítja, hogy a döntéshozó tanácskozási joggal rendelkező személyt delegálhat a bizottságba, amely különösen testületi döntéshozatal esetében abban segít, hogy a tanácskozási joggal rendelkező megfelelően tájékozott legyen az esetleges ellenvélemény okával kapcsolatban.A Kbt. előzőekben hivatkozott 27. §-ának (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő nevében az eljárást lezáró döntést meghozó személy nem lehet a bírálóbizottság tagja. Testületi döntéshozatal esetén a döntéshozó kizárólag tanácskozási joggal rendelkező személyt delegálhat a bírálóbizottságba. Testületi döntéshozatal esetében név szerinti szavazást kell alkalmazni.Amennyiben […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2019. július 10-én (232. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4375
[…] amelynek – amennyiben az ajánlatkérő alkalmaz ilyet – részét képezhetik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai.A bírálóbizottság az előkészítés során szakvéleményt és döntési javaslatot kell, hogy készítsen, amelyben ha a műszaki ajánlattal kapcsolatban felmerül, hogy nem felel meg az eljárási dokumentumokban foglaltaknak, úgy a közbeszerzéshez és a beszerzés tárgyához értő, eljárásba bevont személy véleményét is fel kell tüntetni. Hiszen megtörténhet, hogy a szakmai ajánlat a beszerzés tárgyához értő tagnak vagy eljárásba bevont személynek azért nem felel meg, mert tapasztalatai szerint az érintett ajánlattevő nem fog tudni teljesíteni, vagy álláspontja szerint nem jó az ajánlat, annak ellenére, hogy megfelel az eljárási dokumentumokban foglaltaknak. A négy szakértelem pontosan úgy egészíti ki egymást, hogy a döntési javaslatban a szakmai ajánlattal kapcsolatos kritika a közbeszerzés nyelvére legyen lefordítva, azaz legyen egyértelmű a döntéshozó számára, hogy az ajánlat érvényes, a szerződéskötési kötelezettség fennáll, bár kifogások merültek fel az ajánlat műszaki tartalmát illetően. A döntéshozónak lehetősége van visszakérdezni, pontosítást kérni, meghallgatni a szakértőket, azonban a négy szakértelem egybehangzó támogatása a fentiek értelmében nem lehet feltétele a jogszabály szerint a döntés meghozatalának. Ezért van jelentősége az ajánlatkérő közbeszerzési szabályzatának, ahol a bírálóbizottság elnökének többletjogosítványt adva a vitás kérdésekről az elnök véleményt formálhat, vagy éppen különvélemény leírására is lehetőség van a döntéshozó számára. Ebben nyújt segítséget a Kbt. 27. §-ának (5) bekezdése is, amely biztosítja, hogy a döntéshozó tanácskozási joggal rendelkező személyt delegálhat a bizottságba, amely különösen testületi döntéshozatal esetében abban segít, hogy a tanácskozási joggal rendelkező megfelelően tájékozott legyen az esetleges ellenvélemény okával kapcsolatban.A Kbt. előzőekben hivatkozott 27. §-ának (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő nevében az eljárást lezáró döntést meghozó személy nem lehet a bírálóbizottság tagja. Testületi döntéshozatal esetén a döntéshozó kizárólag tanácskozási joggal rendelkező személyt delegálhat a bírálóbizottságba. Testületi döntéshozatal esetében név szerinti szavazást kell alkalmazni.Amennyiben […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
