Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2020. február 12-én (239. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4472

[…] jogsértés miatt a szerződés nem semmis – a)-c) pontok.A (2) bekezdés értelmében az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani, vagy – a Ptk.-ban foglaltak szerint – attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.A (3) bekezdés szerint az ajánlatkérőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani – ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon –, ha– a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;– a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel – a) és b) pontok.Egyébiránt a Kbt. 66. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatot és a részvételi jelentkezést a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania. A Kbt. által előírt felmondási ok alkalmazása független attól, hogy ezt az ajánlatkérő előírta-e, mivel a Kbt. alkalmazása kötelező a közbeszerzési eljárások lefolytatása során.Közbeszerzési szempontból továbbá arra kell figyelemmel lenni, hogy a megszüntetés ne fedjen el jogvitát, azaz valójában ne egy lezáratlan elszámolási vita megoldása legyen. A C-549/14 számú Finn Frogne-ügyben az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkét úgy kell értelmezni, hogy valamely közbeszerzési szerződés odaítélését követően e szerződés akkor sem módosítható lényegesen új közbeszerzési eljárás megindítása nélkül, ha e módosítás objektíven a két fél részéről kölcsönös lemondásokkal járó vitarendezést jelent, valamely bizonytalan kimenetelű, e szerződés teljesítése során felmerült nehézségekből eredő jogvita lezárása érdekében. Amennyiben tehát a szolgáltatás igénybevételének megszüntetése más okból történik, mint esetlegesen annak ellehetetlenülése, vagy valamely, a szerződésben is jelzett okból történő megszüntetése, úgy minden esetben vizsgálni kell a szerződésmódosításra vonatkozó szabályok logikája alapján, hogy az eredeti szerződéses partnerek vajon jobb, előnyösebb árat adtak volna, amennyiben tudták volna, hogy a szerződés korábban felmondásra kerül. Válaszunkban nem feltétlenül állítjuk ezt, hanem fel szeretnénk hívni arra a figyelmet, hogy a szerződés megszüntetése során is közbeszerzési logikával kell indokolni az együttműködés megszüntetésének okait. Nem véletlenül […]