Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2021. augusztus 4-én (257. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4759

[…] §-ában szabályozott szerződésátruházás lényegét tekintve háromoldalú megállapodás, amelynek keretében a szerződésből kilépő fél a megállapodásból fakadó minden jogosultságát a belépő félre engedményezi, aki ezzel egyidejűleg valamennyi kötelezettség tekintetében tartozásátvállaló nyilatkozatot tesz, és ehhez a kötelemben maradó fél hozzájárul. Akár közbeszerzési eljárás eredményként létrejött kötelem esetében is felmerülhet olyan igény, hogy az ajánlattevőként szerződő felet a jogviszony alapján megillető valamennyi kötelezettség és jogosultság vonatkozásában alanyváltozásra kerüljön sor. Ennek tipikus példája, ha az ajánlattevő a keretmegállapodás hatálya alatt értékesíteni kívánja azt az üzletágát, amelynek keretében a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést nyertes ajánlattevőként aláírta.Kérdés tehát, hogy a Kbt. tükrében a jogutódlásnak melyik módja megengedett, és milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy ne lehessen a közbeszerzési törvényt ilyen módon kijátszani.A régi Kbt.-hez képest lényeges különbség, hogy az új közbeszerzési törvény már nem csupán a gazdasági szereplő megszűnésével járó univerzális jogutódlás esetén teszi lehetővé új gazdasági szereplő szerződésbe történő bevonását a nyertes ajánlattevő helyett, hanem részleges jogutódlás esetén is (lásd a Közbeszerzések Tanácsának útmutatóját a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések Kbt. szerinti módosításával, valamint teljesítésével kapcsolatos egyes kérdésekről). A hatályos Kbt. 139. §-a kifejezetten nevesíti a jogutódlás közbeszerzési eljárásban megengedhető eseteit. Eszerint lehetséges a jogutódlás, ha az a jogi személy átalakulásának, egyesülésének, szétválásának vagy a jog­utódlással megszűnés más esetének következménye, vagy olyan részleges jogutódlás eredményeként következik be, ahol egy gazdasági egységként működő teljes üzletág (a hozzá tartozó szerződésekkel, eszközökkel és munkavállalókkal) átruházásra kerül a jogutódra. A Kbt. az üzletág fogalmát közelebbről nem határozza meg. A közbeszerzési törvény által elismert másik eset az, amikor az eredeti szerződő félre vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás során kerül átruházásra a szerződés, ez azonban témánk szempontjából nem releváns. Megállapítható tehát, hogy a Kbt. a részleges jogutódlásnak mindössze két esetét ismeri el, egyéb módozatok a Kbt. kógenciája miatt nem jöhetnek szóba.A fentiekből következően a hatályos Kbt. elviekben mind az univerzális, mind a részleges jogutódláshoz megengedőleg viszonyul, és már csak annyi a kérdés, hogy támaszt-e a közbeszerzési eljárás sajátosságaiból eredő többletkövetelményeket. A válasz természetesen igen, hiszen a jogalkotó szándéka szerint csupán kivételes esetben állhat elő olyan helyzet, hogy a közbeszerzés alapján megkötött szerződést ne a szigorú szabályok szerint kiválasztott nyertes ajánlattevő teljesítse. A Kbt. 139. §-a szerint a jog­utódláshoz minden esetben az ajánlatkérő hozzájárulása szükséges, és a jogutódlás folytán sem válhat a szerződés alanyává olyan szervezet, amely az ajánlattételi felhívás szerinti kizáró okok hatálya alá tartozik, illetőleg amely nem teljesíti az ajánlattételi felhívás szerinti alkalmassági követelményeket. Emellett a megengedhetőségnek az is feltétele, hogy a jog­utódlás ne a közbeszerzési törvény alkalmazásának megkerülését célozza. A szerződésátruházás jogi természetét tekintve is háromoldalú jogügylet, a szétválás folytán bekövetkező jogutódláshoz azonban a Ptk. alapján nem kellene a másik szerződő fél hozzájárulása, de a közbeszerzésre vonatkozó speciális szabályok ezt megkövetelik. Hangsúlyozandó továbbá, hogy a Kbt. a Ptk. szemléletét átvéve a szerződés alanyainak megváltozását nem vonja a szerződés módosításának körébe, mivel szerződésmódosításnak kizárólag a szerződés tartalmát (érdemi rendelkezéseit) érintő változást tekinti [lásd a Ptk. 6:191. §-át, valamint a Kbt. 141. §-ának (1) bekezdését]. A gyakorlat ezzel szemben mégis az, hogy jogutódlással összefüggő alanyváltozás esetén a szerződésmódosítás nem mellőzhető, hiszen a közbeszerzési eljárásokban alapvető érdek fűződik a szerződések teljesítésének átláthatóságához, ebbe pedig az is beleértendő, hogy a nyilvánosság mindenkor ellenőrizhesse a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítőjének személyét. Ebből következően tehát alanyváltozás esetén is alkalmazni kell a Kbt. szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezéseit, a jogutódlás miatti szerződésmódosításnak teljesítenie kell a Kbt. 141. §-ában írt követelményeket, vagyis szükséges hozzá a felek egyező akarata, és a szerződés alanyváltozás miatti módosításáról is tájékoztató hirdetményt […]