Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2022. július 13-án (268. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4933

[…] nyelvtani és kontextuális értelmezés, különösen akkor nem, ha a jogszabályszöveg nyelvtani értelmezése ellentétben áll a jogalkotó által deklarált jogalkotási célokkal és a szabályozás rendszerével, alapelveivel. Akomplex vizsgálat során a Kbt. egészére, annak összefüggő rendszerére is figyelemmel kell lenni, ahogyan erre a Fővárosi Törvényszék is rámutatott a 103.K.704.732/2020. számú ítéletében. Az Alaptörvény 28. cikke szerint "A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak". Az Alaptörvény hivatkozott cikkéhez fűzött indokolás szerint "Az Alaptörvény 28. cikke a bíróságok és közvetetten más közhatalmi szervek jogértelmezésére irányadó szabály, amely a jogszabályok értelmezésével kapcsolatosan ad eligazítást, iránymutatást". Egyébként maga a Kbt. is utal arra, hogy a jogszabály rendelkezéseinek alkalmazásakor, illetve a törvényben nem szabályozott kérdések vonatkozásában a szabályozás céljával összhangban és a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni.Kiindulásként rögzítendő, hogy nincs akadálya annak, hogy az ajánlattevő akár több alkalommal is iratbetekintést végezzen. A kérdés szerinti esetben viszont az ajánlatevő által kezdeményezett iratbetekintéseket nem lehet egymástól elkülönülten kezelni, mert lényegüket és jellegüket tekintve összetartoznak, egyazon eljárási cselekmény megalapozására szolgálnak. Nem kétséges, hogy az ajánlattevő a Kbt. 45. § (1) bekezdése szerinti határidőben nyújtotta be első iratbetekintés iránti kérelmét, és annak az ajánlatkérő eleget is tett. Ennek során szerzett tudomást az ajánlattevő arról, hogy nem volt megfelelő a nyertes ajánlattevő árindoklása, és előzetes vitarendezési kérelem formájában az ajánlatkérő tudomására is hozta ezt. Ennek hatására az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőtől kiegészítő árindoklást kért hiánypótlás keretében, melynek során a nyertes ajánlattevő újabb iratot csatolt. Az ajánlattevő ezt is szerette volna megtekinteni, erre azonban az ajánlatkérő már nem adott lehetőséget, hivatkozva a Kbt. 45. § (1) bekezdésében írt ötnapos határidő lejártára.A jogszabály egyetlen lehetséges és helyes értelmezése az, hogy ilyen esetben az első iratbetekintés iránti kérelem a vélelmezett jogsértés megjelölése okán szükségképpen kiterjed […]