Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2022. augusztus 9-én (269. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4957

[…] megállapítja a jogsértést. A jelentés 66. oldalán a KH utal arra, hogy 2021-ben leggyakrabban jogellenes szerződésmódosítás, alvállalkozók szabálytalan bevonása, kifizetés rendjének megsértése, a közbeszerzési eljárás nem megfelelő előkészítése, valamint a biztosítékok nem megfelelő rendelkezésre bocsátása, ellenőrzési és dokumentálási kötelezettség elmulasztása miatt marasztalták el a feleket. A szabálytalan alvállalkozói bevonás viszonylag gyakori hazai jogsértés, még ha kevésbé jár olyan súlyos következményekkel, mint az értékelésre vonatkozó szabályok megsértése.A Döntőbizottság a Kbt. 165. § (2) bekezdés c) pontja alapján megállapította a fentiekben leírt jogsértést a hivatalbóli kezdeményezés tekintetében, és a Kbt. 165. § (6) bekezdés e) pontja alapján bírságot kellett kiszabnia a kérelmezettel szemben, azaz nem is volt más lehetősége, mivel a Kbt. 165. § (6) bekezdés e) pontja szerint "A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását [153. §] és a Döntőbizottság megállapítja a jogsértés megtörténtét".Mivel a bejelentést az ajánlattevőnek kellett megtennie, így véleményünk szerint az ajánlatkérő nehezen lett volna felelősségre vonható ebben az esetben. Amennyiben tudott a korábbi alvállalkozóbevonásról, esetleg felmerülhetett volna, hogy miért nem járt szankcióval a késői bejelentés, vagy hogy milyen egyéb lépést tett annak érdekében, hogy az ajánlattevő indokolja későbbi bejelentését, de valójában a jogsértést nem közösen követték el.A Kbt. 165. § (11) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, valamint a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét, így különösen a) a jogsértés súlyát, b) a közbeszerzés tárgyát és értékét, c) a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, d) az e törvénybe ütköző magatartásnak az adott közbeszerzés vonatkozásában történt ismételt tanúsítását, e) a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időtartamot, f) támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat, veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt, ami esetünkben nem állt fenn a jogorvoslati fórum határozata alapján, ugyanis a Döntőbizottság a bírság összegére vonatkozó döntése során a kérelmezett javára értékelte azt a körülményt, hogy nem volt megállapítható, hogy a jogsértés szándékos volt, valamint azt is, hogy a jogsértés nem gyakorolt befolyást a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre, és a kérelmezett a bejelentési kötelezettségének utóbb eleget tett, a vállalkozási szerződésben meghatározottakat teljesítette.A Döntőbizottság a bírság összegére vonatkozó döntése során a kérelmezett terhére értékelte azt a körülményt, hogy a közbeszerzés tárgya és értéke jelentős, továbbá, hogy a jogsértés nem reparálható. Ez ugyanakkor azért is érdekes, mert ugyan a közbeszerzés tárgyának értéke jelentős, de az alvállalkozói bevonás mértéke ehhez […]