Szerződésmódosítás jogszerűsége szerződéstől eltérő előlegigény esetén
Kérdés
A szerződés rendelkezései szerint a nyertes ajánlattevő a szerződés hatálybalépését követő 5 napon belül igényelheti az előleget. A nyertes ajánlattevő a szerződés hatálybalépését követő 5 napon belül nem igényelte az előleget, ám a szerződés hatálybalépését követően, 2 hónap múlva, a gazdasági nehézségekre hivatkozással, szeretné mégis lehívni azt. Mivel az előleg igénybevételét a szerződés szabályozta, lehetséges ez jogszerűen?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2023. január 11-én (274. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5031
[…] lényeges szerződésmódosítási jogalap alkalmazását lehet megvizsgálni.A Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontjában több feltétel található. A cb) és cc) alpontok szerinti feltételek vizsgálata jelen esetben nem releváns, mivel az előleg későbbi igénylésének biztosítása nem érinti a szerződés általános jellegét, illetve az ellenszolgáltatás mértékét. A ca) pont szerinti feltételek fennállásának vizsgálatakor az ajánlatkérőnek azt kell mérlegelnie és egyben igazolnia, hogy az előleg későbbi időpontban történő biztosításának lehetővé tételét olyan körülmény teszi szükségessé, amely körülmény a szerződéskötés időpontjában az ajánlatkérő által kellő gondossággal nem volt előre látható. A kellő gondosság feltétel fennállásának vonatkozásában az ajánlatkérőnek azt is vizsgálnia kell, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése megfelelően alapos volt-e, azaz az előlegigénylési szabályok kialakítása során kellő gondossággal járt-e el. Ezen túlmenően fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja szerinti szerződésmódosítási esetkör az ajánlatkérő érdekkörébe sorolja a szerződésmódosítási igény felmerülését, így az előleg későbbi időpontban való kifizetéséhez valamilyen ajánlatkérői érdeknek kell fűződnie. Önmagában az a körülmény, hogy a nyertes ajánlattevő gazdasági nehézségei miatt mégis szüksége van az előlegre a szerződéses jogviszony későbbi szakaszában, nem teszi jogszerűvé a szerződésmódosítási jogalap alkalmazását.A Kbt. 141. § (6) bekezdése a nem lényeges szerződésmódosítási […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2023. január 11-én (274. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5031
[…] lényeges szerződésmódosítási jogalap alkalmazását lehet megvizsgálni.A Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontjában több feltétel található. A cb) és cc) alpontok szerinti feltételek vizsgálata jelen esetben nem releváns, mivel az előleg későbbi igénylésének biztosítása nem érinti a szerződés általános jellegét, illetve az ellenszolgáltatás mértékét. A ca) pont szerinti feltételek fennállásának vizsgálatakor az ajánlatkérőnek azt kell mérlegelnie és egyben igazolnia, hogy az előleg későbbi időpontban történő biztosításának lehetővé tételét olyan körülmény teszi szükségessé, amely körülmény a szerződéskötés időpontjában az ajánlatkérő által kellő gondossággal nem volt előre látható. A kellő gondosság feltétel fennállásának vonatkozásában az ajánlatkérőnek azt is vizsgálnia kell, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése megfelelően alapos volt-e, azaz az előlegigénylési szabályok kialakítása során kellő gondossággal járt-e el. Ezen túlmenően fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja szerinti szerződésmódosítási esetkör az ajánlatkérő érdekkörébe sorolja a szerződésmódosítási igény felmerülését, így az előleg későbbi időpontban való kifizetéséhez valamilyen ajánlatkérői érdeknek kell fűződnie. Önmagában az a körülmény, hogy a nyertes ajánlattevő gazdasági nehézségei miatt mégis szüksége van az előlegre a szerződéses jogviszony későbbi szakaszában, nem teszi jogszerűvé a szerződésmódosítási jogalap alkalmazását.A Kbt. 141. § (6) bekezdése a nem lényeges szerződésmódosítási […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
