Színlelt ajánlattétel
Kérdés
Mennyiben tilos az ajánlattevőnek egy egyszerű hiánypótlás során hibát véteni? Mennyiben minősül mindez színlelt ajánlattételnek?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2023. február 8-án (275. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5053
[…] megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban alkalmazott értékelési szempontoktól eltérő értékelési szempontokat, ha már a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban a közbeszerzési dokumentumokban azt előírta, és amelyet egyben a keretmegállapodás tartalmaz. Az értékelési szempontokat és módszert a 76. §-nak megfelelően kell meghatározni. Az ajánlattevő csak a keretmegállapodásban foglaltakkal azonos vagy annál az ajánlatkérő számára kedvezőbb ajánlatot tehet."Ez a két szabály nem következik a 24/2014/EU irányelvi rendelkezésekből. Csupán hazai sajátosság, melynek következtében a keretmegállapodások rugalmatlanabbak, a hosszabb ideje fennálló keretmegállapodásokat vagy a hirtelen árfolyamváltozásokat, inflációs helyzetet nem képesek kezelni, hiszen árnövelés nem történhet a második részben még újraversenyeztetés esetében sem.Annak érdekében tehát, hogy az ajánlattevők ne kerüljenek kizárásra a keretmegállapodásból, mert például nem tesznek ajánlatot, és ez néhány kimaradt ajánlattételt követően a szerződés megszűnését eredményezi, így elterjedt megoldás, hogy ajánlatot ugyan tesznek, de ügyelnek arra, hogy semmiképpen ne érvényes ajánlattétel történjen. Erre utal a D.295/2022. számú ügye, ahol az ajánlatkérő jogorvoslati kérelmében rögzítette, hogy a kérelmezettek a tárgyi keretmegállapodásos eljárás második részében benyújtották az ajánlataikat, ugyanakkor azok minden esetben hiányosan kerültek benyújtásra, és hiánypótlási felhívás ellenére nem, vagy nem teljeskörűen pótolták az ajánlatuk hiányosságait.A keretmegállapodásban részes ajánlattevők így csak formálisan tesznek eleget a Kbt. 104. § (3) bekezdésében rögzített törvényi kötelezettségüknek, ténylegesen azonban nem teljesítik ajánlattételi kötelezettségüket. A jogorvoslati fórum egyetértett az ajánlatkérővel, és elmarasztalta az ajánlattevőket, akik azonos módon jártak el, ellehetetlenítve ezzel az újraversenyeztetést a keretmegállapodásban. Ez az eset a keretmegállapodások sajátosságaihoz kapcsolódó színlelt ajánlattételt eredményezett, de ebből nem vonható le az az következtetés, hogy minden esetben egy-egy elmaradt, egyszerűbb hiánypótlás azonnal színlelt ajánlattétel esetét alapozná meg. Ténykérdés ugyanakkor, hogy azokban a keretmegállapodásokban, melyek árait az infláció […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2023. február 8-án (275. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5053
[…] megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban alkalmazott értékelési szempontoktól eltérő értékelési szempontokat, ha már a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban a közbeszerzési dokumentumokban azt előírta, és amelyet egyben a keretmegállapodás tartalmaz. Az értékelési szempontokat és módszert a 76. §-nak megfelelően kell meghatározni. Az ajánlattevő csak a keretmegállapodásban foglaltakkal azonos vagy annál az ajánlatkérő számára kedvezőbb ajánlatot tehet."Ez a két szabály nem következik a 24/2014/EU irányelvi rendelkezésekből. Csupán hazai sajátosság, melynek következtében a keretmegállapodások rugalmatlanabbak, a hosszabb ideje fennálló keretmegállapodásokat vagy a hirtelen árfolyamváltozásokat, inflációs helyzetet nem képesek kezelni, hiszen árnövelés nem történhet a második részben még újraversenyeztetés esetében sem.Annak érdekében tehát, hogy az ajánlattevők ne kerüljenek kizárásra a keretmegállapodásból, mert például nem tesznek ajánlatot, és ez néhány kimaradt ajánlattételt követően a szerződés megszűnését eredményezi, így elterjedt megoldás, hogy ajánlatot ugyan tesznek, de ügyelnek arra, hogy semmiképpen ne érvényes ajánlattétel történjen. Erre utal a D.295/2022. számú ügye, ahol az ajánlatkérő jogorvoslati kérelmében rögzítette, hogy a kérelmezettek a tárgyi keretmegállapodásos eljárás második részében benyújtották az ajánlataikat, ugyanakkor azok minden esetben hiányosan kerültek benyújtásra, és hiánypótlási felhívás ellenére nem, vagy nem teljeskörűen pótolták az ajánlatuk hiányosságait.A keretmegállapodásban részes ajánlattevők így csak formálisan tesznek eleget a Kbt. 104. § (3) bekezdésében rögzített törvényi kötelezettségüknek, ténylegesen azonban nem teljesítik ajánlattételi kötelezettségüket. A jogorvoslati fórum egyetértett az ajánlatkérővel, és elmarasztalta az ajánlattevőket, akik azonos módon jártak el, ellehetetlenítve ezzel az újraversenyeztetést a keretmegállapodásban. Ez az eset a keretmegállapodások sajátosságaihoz kapcsolódó színlelt ajánlattételt eredményezett, de ebből nem vonható le az az következtetés, hogy minden esetben egy-egy elmaradt, egyszerűbb hiánypótlás azonnal színlelt ajánlattétel esetét alapozná meg. Ténykérdés ugyanakkor, hogy azokban a keretmegállapodásokban, melyek árait az infláció […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
