Tárgyalás tervpályázati eljárásban
Kérdés
A 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet alapján jól értelmezem-e, hogy tárgyalásos tervpályázati eljárás nem indítható? Ha igen, akkor mi értelme van annak, hogy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapját pedig tartalmazza a szabályozás, de abban nincs szabadsága az ajánlatkérőnek, hogy azt választhassa, miközben más szempontból meg dönthet többféle tervpályázati eljárás választása között?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2023. április 12-én (277. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5093
[…] tervpályázati eljárás lefolytatását a jogszabály. További megkötés, hogy ha a becsült érték eléri a huszonötmillió forintot, az ajánlatkérő kizárólag nyílt vagy meghívásos eljárást folytathat le, tehát az egyszerű forma nem alkalmazható, mely a kérdés szempontjából irreleváns, ugyanis ebben az esetben sem lehet tárgyalni. A tervpályázati eljárás szabályozásának logikája, hogy tárgyalás nélkül valójában az egy vagy több megfelelő tervezőt kívánja az ajánlatkérő kiválasztani, akivel majd a későbbiekben hirdetmény nélküli eljárás keretében tárgyal a valódi feladatról. A tervpályázati eljárás eredményeként tehát nem születik szerződés az ajánlatkérő és a tervező vagy tervezők között. Ezért egyszerűsíti le a szabályozás a tervpályázati eljárást, és koncentrál az eljárás során benyújtott pályaművek minőségére, mely alapján az ajánlatkérő el tudja dönteni, […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2023. április 12-én (277. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5093
[…] tervpályázati eljárás lefolytatását a jogszabály. További megkötés, hogy ha a becsült érték eléri a huszonötmillió forintot, az ajánlatkérő kizárólag nyílt vagy meghívásos eljárást folytathat le, tehát az egyszerű forma nem alkalmazható, mely a kérdés szempontjából irreleváns, ugyanis ebben az esetben sem lehet tárgyalni. A tervpályázati eljárás szabályozásának logikája, hogy tárgyalás nélkül valójában az egy vagy több megfelelő tervezőt kívánja az ajánlatkérő kiválasztani, akivel majd a későbbiekben hirdetmény nélküli eljárás keretében tárgyal a valódi feladatról. A tervpályázati eljárás eredményeként tehát nem születik szerződés az ajánlatkérő és a tervező vagy tervezők között. Ezért egyszerűsíti le a szabályozás a tervpályázati eljárást, és koncentrál az eljárás során benyújtott pályaművek minőségére, mely alapján az ajánlatkérő el tudja dönteni, […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
