Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott tervpályázati eljárás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Tervpályázati eljárás "kiszervezhetősége" az EKR-ből

Kérdés: Tervpályázati eljárást lebonyolíthatok-e EKR-en kívül, akár részben, illetve van-e lehetőség a teljes eljárás kiszervezésére?
Részlet a válaszból: […]tervpályázati eljárásban, a keretmegállapodás alapján az ajánlatkérő általi közvetlen megrendelés, a dinamikus beszerzési rendszerben az ajánlattételi szakasz lefolytatása, valamint az elektronikus katalógus 109. § (5) és (11)-(14) bekezdés szerinti alkalmazása során a 40. § (1) bekezdéstől eltérően az elektronikus kommunikáció az EKR-től eltérő informatikai rendszerben is történhet.Az (5) bekezdés alapján az ajánlatkérő a (3)-(4) bekezdés szerinti esetekben is köteles az EKR útján nyilvánosan közzétenni, vagy az EKR-ben rögzíteni mindazon hirdetményeket és adatokat, amelyek közzétételére e törvény vagy végrehajtási rendelete alapján köteles. Amennyiben a 98. § (2) bekezdés e) pontja alapján lefolytatott eljárás a tárgyalások megkezdésével indul, az ajánlatkérő köteles - amint az a rendkívüli sürgősséget előidéző helyzetben észszerűen lehetséges, de - legkésőbb az eljárás lezárását követően az EKR-ben rögzíteni az eljárás előkészítése és lefolytatása során megtett intézkedésekről és döntésekről - ideértve a tárgyalásokat is - készített dokumentumokat.Amennyiben az EKR-ben bonyolítja le az ajánlatkérő az eljárást, úgy a Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének a)-d) pontjai értelmében térhet el esetileg az EKR-től.A Kbt. 41/C. §-ának (1) bekezdése szerint a 41. § (1) bekezdésétől eltérően az ajánlatkérő abban az esetben rendelkezhet úgy, hogy nem kötelező az elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR alkalmazása, ha- a közbeszerzés különleges jellegéből adódóan az elektronikus úton történő kommunikáció olyan sajátos berendezéseket vagy fájlformátumokat igényelne, amelyek nem állnak széles körben rendelkezésre, vagy amelyeket a széles körben elérhető alkalmazások nem támogatnak;- az ajánlatok elkészítéséhez részben olyan fájlformátumok használata szükséges, amelyek nem kezelhetők más nyílt vagy széles körben elérhető alkalmazással, vagy felhasználási engedélyhez kötöttek, és az ajánlatkérő nem tudja ezeket a 41/B. § (3) bekezdése szerint rendelkezésre bocsátani az ajánlat érintett részei vonatkozásában;- az elektronikus kommunikáció alkalmazása olyan különleges irodai berendezést igényelne az ajánlatkérő részéről, amely általában nem áll az ajánlatkérők rendelkezésére;- az ajánlatkérő olyan fizikai vagy méretarányos modellek benyújtását írja elő, amelyek elektronikus úton nem továbbíthatók (a beadandó modell vonatkozásában);- az EKR üzemeltetője által - a honlapján - közzétett tájékoztatás alapján az EKR részben vagy egészében tartósan nem tudja biztosítani az e törvénynek és végrehajtási rendeleteinek megfelelő eljárást; vagy- az EKR több napon keresztül fennálló - jogszabályban meghatározott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4426

2. találat: Tervpályázati eljárást követő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szolgáltatás megrendelésére

Kérdés: Tapasztalatunk szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság szinte mindig engedi olyan esetekben a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, amikor egy tervezőt választ ki az ajánlatkérő, pedig többet is választhatna. Ennek az eljárásnak milyen jogalapja van?
Részlet a válaszból: […]pályázót vagy ajánlattevőt meg kell hívni a tárgyalásra.Előbbieket ismétli meg a tervpályázati eljárásokra vonatkozó önálló kormányrendelet is. A tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015. kormányrendelet értelmében a szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződést a nyertessel, vagy akár több nyertessel is megkötheti az ajánlatkérő a kormányrendelet alábbi előírásai szerint:- a tervpályázati eljárás irányulhat arra, hogy a tervpályázati eljárást követően a szolgáltatás (tervszolgáltatás, továbbtervezés) megrendelésére irányuló szerződést a nyertessel vagy az első díjazottal, vagy a bírálóbizottság által ajánlattételre felhívni javasolt több nyertes vagy díjazott valamelyikével kösse meg az ajánlatkérő;- ha a tervpályázati eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő megjelölte, hogy a tervpályázati eljárást követően a szolgáltatás (tervszolgáltatás, továbbtervezés) megrendelésére irányuló szerződést a nyertessel (díjazottal) vagy a nyertesek (díjazottak) valamelyikével köti meg, a szolgáltatás (tervszolgáltatás, továbbtervezés) megrendelésére a Kbt. 98. § (5) bekezdése, vagy - ha a tervpályázati eljárás az ajánlatkérő Kbt. 6. § (1)-(2) bekezdése szerinti közszolgáló tevékenységének biztosítását szolgálja - a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló kormányrendelet 15. § (4) bekezdése szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell alkalmazni - kormányrendelet 9. §-ának (1) és (2) bekezdései.Fentiekből arra következtethetünk, hogy már maga a tervpályázat eljárás is abból a célból került kiválasztásra, hogy a megfelelő tervezőt sikerüljön beszerezni. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás pedig a konkrét tervezési szerződés megszületéséhez szükséges, így valójában hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárási formája technikai jellegű, hiszen már a tervező vagy akár több pályázó is kiválasztásra került, akiktől a tervezési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4334

3. találat: Tervezési feladatok összeszámítása

Kérdés: Problémánk az összeszámítással kapcsolatos a következők szerint: ha felmerül egy ötlet bizonyos építmény megvalósítására, és például 2005-ben "tanulmánytervet" készíttet az önkormányzat (ennek ellenértéke 1,8 M Ft), akkor a további tervezési feladatok - így elvi építési engedély terv, építési engedélyezési terv, kiviteli terv - öszszeszámítandók? Például, ha ez utóbbiak átcsúsznak 2006-ra? Ha előre nem tudjuk, hogy a "tanulmányterv" tovább folytatódik-e, akkor milyen eljárási rendet kell követni? Tervezések esetén a tervező (például a tanulmányterv elkészítője) szerzői joga mennyiben alapozza meg a tárgyalásos eljárást a további tervezésekre? És ha esetleg szerződésben teljes körű felhasználási jogot adott az ajánlatkérőnek, úgy a további nyílt eljárás során milyen "beleszólási/egyeztetési" jogot kell részére biztosítani?
Részlet a válaszból: […]eljárás előkészítéséhez, úgy erre elvileg gondolnia kell az ajánlatkérőnek, s a becsült értéket magasabban megállapítani. A további tervezői feladatokat illetően - amennyiben a Kbt. 125. §-ának (5) bekezdésében foglalt hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás szabályai fennállnak - erre lehetőség van. Ennek értelmében az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, továbbá szolgáltatás megrendelése esetében, ha azt tervpályázati eljárást követően bonyolítja, és a nyertessel vagy - a bírálóbizottság ajánlása alapján - nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni; ez utóbbi esetben a tervpályázati eljárásban a bírálóbizottság által ajánlott öszszes pályázót (ajánlattevőt) meg kell hívni a tárgyalásra. A feltétel tehát tervpályázati eljárás lebonyolítása. Amennyiben a tanulmányterv[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. december 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 876

4. találat: Összességében legelőnyösebb ajánlat tervpályázati eljárásban

Kérdés: Az ajánlati ár megbontásának magyarázata nálunk: egy tervpályázati eljárás lebonyolítása után kötelező a nyertes pályázóval szerződést kötni, ugyanakkor vele hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell lefolytatni, és az összességében legelőnyösebb ajánlatot kell értékelni. Ebben az esetben mi lehetne az összességében legelőnyösebb ajánlat, ha csak egy ajánlattevő lehet?
Részlet a válaszból: […]esetünkben - amennyiben jól értjük a kérdést - hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lenne. Ha egyébként az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást folytat le, minden további nélkül alkalmazhatja az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontját, ennek nincs akadálya. Az más kérdés, hogy van-e értelme, amennyiben
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. december 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 857

5. találat: Tervpályázati eljárás alkalmazása

Kérdés: Mely esetekben kell tervpályázati eljárást alkalmazni a közbeszerzésben?
Részlet a válaszból: […]közbeszerzési eljárás értékhatára az utóbb jelzett időintervallumban, szolgáltatás megrendelésénél 2 millió forint.) A 137/2004. Korm. rendelet 7. §-ának (2) bekezdése szerint a tervpályázat a rendelet 22. §-a szerinti egyszerű eljárással is lefolytatható akkor, ha a tervezési szolgáltatás becsült értéke a Kbt. szerint a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó egyszerű közbeszerzési értékhatárt eléri vagy meghaladja, de az előzőekben meghatározott nemzeti értékhatárt nem éri el. (Az értékhatárokat a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben közzéteszi a 2006. évre, és azt követően pedig az éves költségvetési törvény állapítja majd meg.) A 137/2004. Korm. rendelet 7. §-ának (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy meglévő épület bővítésének, valamint átalakításának tervezése esetén - bizonyos, a következőkben részletezett eltérésekkel - akkor kell tervpályázati eljárást lefolytatni, ha a megrendelt tervezési szolgáltatás becsült értéke a Kbt. szerinti szolgáltatás megrendelésére vonatkozó közösségi értékhatárt eléri vagy meghaladja, továbbá: ha a bővítés mértéke a meglévő épület beépített térfogatát eléri vagy meghaladja, illetve ha a bővítés során önálló épület jön létre, illetve ha az átalakítás az épület funkciójának megváltoztatásával jár. (Közösségi értékhatárok szolgáltatás megrendelése esetén szolgáltatásfajtánként 130 000 és 200 000 SDR-nek megfelelő euró,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. július 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 185
Kapcsolódó tárgyszavak: ,