Hirdetmény-ellenőrzés

Kérdés: Mi értelme van az eredményhirdetésről szóló tájékoztató hirdemény-ellenőrzésének, amikor nincs is rajta mit ellenőrizni? Miért kell azért fizetni, ami egyébként az eljárási dokumentumokból következik?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény-ellenőrzési kötelezettséget a 44/2014. számú MvM rendelet 9. §-a írja elő, mely vonatkozik az összes eljárást megindító hirdetményre, eredményről szóló tájékoztatóra, szerződésmódosításról szóló tájékoztató hirdetményre az alábbiak szerint:– A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Alvállalkozói nyilatkozat és EKR

Kérdés: Az alvállalkozók bevonására vonatkozó nyilatkozatot is elektronikus úton és az EKR-en keresztül kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR használatának, illetve mindezek mellőzésének összetett szabályrendszere van. Az elektronikus úton történő kapcsolattartás szabályait a Kbt. 40-41/C. § és a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet tartalmazza.A Kbt. 40. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Bírálóbizottsági tagok tiszteletdíjának egybeszámítása

Kérdés: Az ajánlatkérő tervpályázati eljárást kíván lefolytatni, melyhez a bírálóbizottsági tagként nemzetközileg is elismert műszaki és a beszerzés tárgya szerinti szakembereket kíván megbízni. A munkaviszonyban történő alkalmazást nem támogatja az ajánlatkérő, azonban a megbízási szerződés keretében történő díjazásuk összege előreláthatólag meghaladja a nettó 15 millió forintot. Ebben az esetben arra van-e lehetőség, hogy a tagok díjazását külön-külön szakmacsoportonként számolja az ajánlatkérő (pl. külön az építész, a tervpályázat tárgyát képező szakmai, jogi, pénzügyi szakértelem mellett)? Ugyanis a projekt nagyságára tekintettel több azonos végzettségű tag lesz (pl. 4 fő építész, 3 fő múzeumszakmai). Amennyiben nem lehetséges, úgy a munkaviszonyban történő foglalkoztatáson kívül milyen jogszerű megoldás alkalmazható ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Ez a kérdés jogszerűen teljes biztonsággal közbeszerzés nélkül nem megoldható. A jogi és pénzügyi szakértelem véleményünk szerint leválasztható, hiszen vélhetően nem képes rá azonos szereplő, hogy biztosítsa, továbbá más jellegű tevékenységről van szó, még akkor is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Tervpályázati eljárás indítása

Kérdés: Szükséges-e igazolnom, hogy indíthatok tervpályázati eljárást, az eljárást megindító hirdetményben tovább tervezés esetében, vagy saját magam döntöm ezt el?
Részlet a válaszából: […] A 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet a tervpályázati eljárásokról szóló szabályozást az ajánlatkérő döntésévé teszi, amennyiben tervpályázati eljárást kíván lefolytatni. Az alábbiakban a Korm. rendelet 2. § (1)–(4) bekezdése rögzíti azokat az eseteket, amikor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Tárgyalás tervpályázati eljárásban

Kérdés: A 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet alapján jól értelmezem-e, hogy tárgyalásos tervpályázati eljárás nem indítható? Ha igen, akkor mi értelme van annak, hogy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapját pedig tartalmazza a szabályozás, de abban nincs szabadsága az ajánlatkérőnek, hogy azt választhassa, miközben más szempontból meg dönthet többféle tervpályázati eljárás választása között?
Részlet a válaszából: […] A tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése egyértelműen felsorolja, hogy tervpályázati eljárás nyílt, meghívásos vagy egyszerű tervpályázati eljárás lehet. Tárgyalásos formát tehát nem azonosít a tervpályázati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Eljárásindítás módja DBR és keretmegállapodás esetén

Kérdés: A DBR-eket és a keretmegállapodásokat EKR-ben írják ki?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszerek és keretmegállapodások esetében is a Kbt. 41. § (4) bekezdésében meghatározott főszabály irányadó, mely szerint az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer csak közvetlen megrendelés vagy elektronikus katalógus menedzselése miatt hagyható el. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Ajánlattételi felhívás határideje a Kbt. 107. §-a esetében

Kérdés: Meghívásos eljárás esetén, amit szeretne az ajánlatkérő lebonyolítani, a részvételi jelentkezésről készült dinamikus beszerzési rendszerrel összegzés után mennyi idővel kell az ajánlatkérőnek felhívnia ajánlattételre? Illetve ezt az ajánlattételi felhívást az EKR felületén kell megtennie, akkor is, ha a részvételi felhívásban megjelölte, hogy adott esetben a dinamikus beszerzési rendszert egy EKR-en kívüli felületen szeretné lebonyolítani?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 107. §-a kifejezetten nem szabályozza azt, hogy mikor kellene vagy éppen lehet az ajánlatkérőnek az első versenyeztetést lefolytatnia. A 107. § (5) bekezdése a részvételi szakaszról szól, melynek bírálatra rendelkezésre álló ideje 10 munkanap, mely hosszabbítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Kérelmi elemek számának meghatározása jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Jogorvoslat kezdeményezése során a tanácsadó és saját jogászunk között vita alakult ki, hogy három vagy négy kérelmi elemnek minősül-e a kezdeményezésünk. Egyértelműen beszámoztuk a kérelmeket, majd ezt követően az egyik kérelmi elem kapcsán kiegészítést tettünk, még határidőben. Tekintheti-e a jogorvoslati fórum mindezt egy negyedik kérelmi elemnek?
Részlet a válaszából: […] A kérelmi elemek száma vélhetően azért fontos az ajánlattevőnek, mert az elemszámtól függően kerül megállapításra az igazgatási szolgáltatási díj. Ennek mértékét a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 45/2015...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

A Közbeszerzési Hatóság kapacitást biztosítóval kapcsolatos ellenőrzési jogköre

Kérdés: A kapacitás ellenőrzése során az ellenőrző hatóság vizsgálja, hogy a kapacitást biztosító valóban rendelkezik-e azzal a tudással, ami miatt bevonjuk referencia igazolására. Van-e erre joga a kapacitás ellenőrzése során az ellenőrző hatóságnak?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 187. §-ának (2) bekezdése értelmében a Hatóság (...) figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás, valamint a koncessziós beszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosításáról szóló hirdetményeket, ennek során az Ákr. alapján hatósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Eredményről szóló tájékoztató hirdetmény közzétételre való megküldésének határideje

Kérdés: A Kbt. 37. §-ának (2) bekezdése vonatkozásában kérdezem, hogyan értelmezik a 3 munkanapos közzétételt az eredményről való tájékoztatóval kapcsolatban? A törvény úgy fogalmaz, hogy legkésőbb a szerződéskötést, ennek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról vagy a szerződés megkötésének a megtagadásáról szóló ajánlatkérői döntést követő 3 munkanapon belül köteles az ajánlatkérő közzétételre megküldeni a tájékoztatót. A döntést követően még a szerződéskötés előtt fel lehet adni a hirdetményt? A hirdetménybe ilyenkor egy jövőbeni nap kerül a szerződéskötés napjaként megjelölésre. Több rész esetében pedig a Kbt. már az utolsó szerződés megkötésétől számítja a határidőt. Több részre vonatkozó szerződéskötés esetén eszerint meg kell várni az utolsó szerződéskötést, és azt követő 3 munkanapon belül kell feladni a hirdetményt, vagy feladható előbb is?
Részlet a válaszából: […] Az eredményről szóló tájékoztató hirdetménynek kötelező tartalma a szerződéskötés időpontja (V.2.1. A szerződés megkötésének dátuma), mely nem lehet tervezett. Valóban érhető így is a vonatkozó szabály, de ennek ellenére a hirdetmény tartalmából az következik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.
1
2
3
13