Eredményről szóló tájékoztató hirdetmény közzétételre való megküldésének határideje

Kérdés: A Kbt. 37. §-ának (2) bekezdése vonatkozásában kérdezem, hogyan értelmezik a 3 munkanapos közzétételt az eredményről való tájékoztatóval kapcsolatban? A törvény úgy fogalmaz, hogy legkésőbb a szerződéskötést, ennek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról vagy a szerződés megkötésének a megtagadásáról szóló ajánlatkérői döntést követő 3 munkanapon belül köteles az ajánlatkérő közzétételre megküldeni a tájékoztatót. A döntést követően még a szerződéskötés előtt fel lehet adni a hirdetményt? A hirdetménybe ilyenkor egy jövőbeni nap kerül a szerződéskötés napjaként megjelölésre. Több rész esetében pedig a Kbt. már az utolsó szerződés megkötésétől számítja a határidőt. Több részre vonatkozó szerződéskötés esetén eszerint meg kell várni az utolsó szerződéskötést, és azt követő 3 munkanapon belül kell feladni a hirdetményt, vagy feladható előbb is?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az eredményről szóló tájékoztató hirdetménynek kötelező tartalma a szerződéskötés időpontja (V.2.1. A szerződés megkötésének dátuma), mely nem lehet tervezett. Valóban érhető így is a vonatkozó szabály, de ennek ellenére a hirdetmény tartalmából az következik,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. július 15.

Tervpályázati eljárás "kiszervezhetősége" az EKR-ből

Kérdés: Tervpályázati eljárást lebonyolíthatok-e EKR-en kívül, akár részben, illetve van-e lehetőség a teljes eljárás kiszervezésére?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. vonatkozik a tervpályázati eljárásokra is, a kivételi lehetőségek a tervpályázati eljárásra is hasonlóképpen vonatkoznak, mint a közbeszerzési eljárásokra, erre erősít rá az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet, melynek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. november 6.

Eredményről szóló tájékoztató közzététele

Kérdés: Több olyan jogesetet is látok, ahol az ajánlatkérő az eredményről szóló tájékoztatót nem tette közzé. Amennyiben a tájékoztató közzétételre kerül, de a KBA-ban történő közzététel esetleg nem történik meg, akkor ez is legalább ilyen megítélés alá esik? Hogyan tudja ellenőrizni a saját honlapon történő közzétételt a jogorvoslati fórum?
Részlet az állásfoglalásából: […] Valóban rendkívül sok hasonló ügyben hozott az elmúlt időszakban határozatot a Közbeszerzési Döntőbizottság – D. 425/2019, D. 427/2019, D. 421/2019, D. 419/2019 stb. –, ahol kifejezetten nem biztosította, vagy nem időben biztosította a nyilvánosságot az ajánlatkérő. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. október 9.

Tervpályázati eljárást követő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szolgáltatás megrendelésére

Kérdés: Tapasztalatunk szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság szinte mindig engedi olyan esetekben a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, amikor egy tervezőt választ ki az ajánlatkérő, pedig többet is választhatna. Ennek az eljárásnak milyen jogalapja van?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. kifejezetten kitér arra az esetre, amikor hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható szolgáltatás megrendelése esetében, ha arra tervpályázati eljárást követően kerül sor. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásról szóló további szabályok a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. április 3.

Alvállalkozói teljesítés korlátja építési beruházásoknál

Kérdés: A Kbt. tavalyi módosítása eltörölte a 65%-os alvállalkozói teljesítési korlátot építési beruházások esetén. Miért volt erre szükség? A korábbi szerződésekre milyen hatással van ez a változás?
Részlet az állásfoglalásából: […] 2018. november 19-étől valóban törölték a Kbt. 138. § (1) bekezdésének utolsó két mondatát, mely bekezdés tartalma a módosítás hatálybalépésétől az alábbi:A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. február 13.

Ajánlatkérő saját rendszerének használata az EKR helyett

Kérdés: Mikor lehet az ajánlatkérő saját rendszerét használni az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer helyett?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet 2. §-ának (5)–(6) bekezdései felsorolják, mely esetekben van lehetőség más rendszer használatára.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezések szerint– a tervpályázati eljárásban, a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. március 7.

Azonos tárgyú, hatályos kormányrendeletek "kezelése"

Kérdés: A 2018. január 1. napján hatályba lépett 424/2017. Korm. rendelet mellett hatályban marad a 257/2007. Korm. rendelet is. Kérem iránymutatásukat arra, hogy a párhuzamos hatályt hogyan kell értelmezni!
Részlet az állásfoglalásából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet (Új Elektronikus Rendelet) mellett a jogalkotó valóban hatályban tartotta a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. február 14.

Közbeszerzési terv alakisága

Kérdés: Egy előadáson azt hallottam, hogy a közbeszerzési terv formátuma kötelező lesz, és azt közzé is kell tenni. Ezt azonban nem találom a törvényben, pontosabban a közzététel most is benne van. Milyen szabályt kell követni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A jelenleg hatályos szabályozás értelmében a Közbeszerzési Hatóság részére mindenképpen meg kell küldeni a közbeszerzési tervet, hiszen az nyilvános a Kbt. 42. §-ának (1) bekezdése szerint.A hivatkozott jogszabályhely értelmében a törvény 5. §-ának (1)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. január 10.
Kapcsolódó címke:

Elektronikus úton történő kapcsolattartás módjának értelmezése

Kérdés: Jól gondolom-e, hogy csak a kötelezettségvállalásra alkalmas ajánlattevői nyilatkozatok, igazolások megküldésére vonatkozik a Kbt. 41. §-ának (4) bekezdése, miszerint a nyilatkozatok, igazolások kizárólag fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott formában továbbíthatók elektronikusan? [257/2007. kormányrendelet 6. §; 13/2005. IHM rend. 2. §-ának e) pontja, 4. §-ának (2) és (4) bekezdése.] Az egyszerű másolati példányban is elfogadható dokumentumokra ez nem vonatkozik. Értelmezésem szerint az ajánlatkérő által kiküldött dokumentumokra szintén nem vonatkozhat, hiszen azok nem minősülnek nyilatkozatnak. Megfelelő ez az értelmezés?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. írásbeliségre vonatkozó szabályai a nyilatkozattételre, azaz az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők közötti kommunikációra vonatkozóan az írásbeli forma alkalmazását teszik kötelezővé. A Kbt. 41. §-a szerint a kapcsolattartás elektronikus úton is...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. január 11.

Új Kbt. visszamenőleges hatálya

Kérdés: A szerződésszegés esetére lehet visszamenőleges szabályok alapján az új törvényt alkalmazni, míg szerződésmódosítás esetében nem. Mi ennek a különbségtételnek az oka?
Részlet az állásfoglalásából: […] A szerződésmódosításra a 141. § szabályai vonatkoznak, melyekre a hatályba léptető rendelkezések 2015. de­cember 24-én az alábbi normaszöveg-tartalomra változtak.A törvény rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. március 9.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
…
13