Összegezés módosítása szerződéskötés után
Kérdés
Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2023. július 12-én (280. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5144
[…] § (5) bekezdés, Kbt. 131. § (7) bekezdés] pedig jól mutatják azt az elvi megközelítést, hogy amennyiben az eljárás eredményét illetően vita áll fenn, akkor az ajánlatkérő ne jusson el a szerződéskötésig annak érdekében, hogy az esetleges jogsértés reparálható legyen. A jogorvoslati szabályok is jól tükrözik a határvonalat. A Kbt. 165. § (3) bekezdés b) pontja alapján, amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg, megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás során hozott vagy azt lezáró döntését, de csak akkor, ha a döntés alapján a felek a szerződést még nem kötötték meg. Végül a Kbt. 166. § (13) bekezdése is tanúsítja az elhatárolást, mely szerint ha a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában megállapítja a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértését, az ajánlatkérőként vagy az ajánlattevőként szerződő fél, a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának kézbesítésétől számított harminc napon belül, elállhat az érintett közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéstől, feltéve, hogy a jogsértés befolyásolta a közbeszerzési eljárást lezáró döntést.A Kbt. 79. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezés kvázi a bírálati/értékelési szakaszt lezáró esemény dokumentuma. Az összegezésben az ajánlatkérő összefoglaló tájékoztatást ad az eljárás eredményéről: az ajánlattevő ajánlatának érvényessé vagy érvénytelenné nyilvánításáról; valamely gazdasági szereplő kizárásáról; a közbeszerzési eljárás eredményességéről vagy eredménytelenségéről; megnevezi a nyertes, avagy a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevőt, valamint ismerteti az egyes döntéseinek indokát.Az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezés mint dokumentum kiemelt szerepét tükrözi, hogy módosítására is speciális szabályok vonatkoznak, ahol is a kiindulópontot az képezi, hogy az összegezésben megküldött eredmény jogszabálysértő volt, és a módosítás a jogszabálysértést orvosolja. Az összegezés módosítására vonatkozó szabályok aszerint határozzák meg az ajánlatkérő cselekvési lehetőségeit, hogy a szerződéskötésre sor került-e. A Kbt. 79. § (4) bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy az ajánlatkérő szükség esetén jogosult a már megkötött szerződéstől elállni, illetve ha az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) jogszabálysértő volt.Ezt az elhatárolást tovább erősíti a Kbt. 2023. szeptember 1-jétől hatályos módosítása is, amely alapján az ajánlatkérő a közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy a közbeszerzések jogszabályban előírt ellenőrzését végző szerv […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2023. július 12-én (280. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5144
[…] § (5) bekezdés, Kbt. 131. § (7) bekezdés] pedig jól mutatják azt az elvi megközelítést, hogy amennyiben az eljárás eredményét illetően vita áll fenn, akkor az ajánlatkérő ne jusson el a szerződéskötésig annak érdekében, hogy az esetleges jogsértés reparálható legyen. A jogorvoslati szabályok is jól tükrözik a határvonalat. A Kbt. 165. § (3) bekezdés b) pontja alapján, amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg, megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás során hozott vagy azt lezáró döntését, de csak akkor, ha a döntés alapján a felek a szerződést még nem kötötték meg. Végül a Kbt. 166. § (13) bekezdése is tanúsítja az elhatárolást, mely szerint ha a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában megállapítja a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértését, az ajánlatkérőként vagy az ajánlattevőként szerződő fél, a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának kézbesítésétől számított harminc napon belül, elállhat az érintett közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéstől, feltéve, hogy a jogsértés befolyásolta a közbeszerzési eljárást lezáró döntést.A Kbt. 79. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezés kvázi a bírálati/értékelési szakaszt lezáró esemény dokumentuma. Az összegezésben az ajánlatkérő összefoglaló tájékoztatást ad az eljárás eredményéről: az ajánlattevő ajánlatának érvényessé vagy érvénytelenné nyilvánításáról; valamely gazdasági szereplő kizárásáról; a közbeszerzési eljárás eredményességéről vagy eredménytelenségéről; megnevezi a nyertes, avagy a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevőt, valamint ismerteti az egyes döntéseinek indokát.Az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezés mint dokumentum kiemelt szerepét tükrözi, hogy módosítására is speciális szabályok vonatkoznak, ahol is a kiindulópontot az képezi, hogy az összegezésben megküldött eredmény jogszabálysértő volt, és a módosítás a jogszabálysértést orvosolja. Az összegezés módosítására vonatkozó szabályok aszerint határozzák meg az ajánlatkérő cselekvési lehetőségeit, hogy a szerződéskötésre sor került-e. A Kbt. 79. § (4) bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy az ajánlatkérő szükség esetén jogosult a már megkötött szerződéstől elállni, illetve ha az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) jogszabálysértő volt.Ezt az elhatárolást tovább erősíti a Kbt. 2023. szeptember 1-jétől hatályos módosítása is, amely alapján az ajánlatkérő a közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy a közbeszerzések jogszabályban előírt ellenőrzését végző szerv […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
