Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2023. augusztus 9-én (281. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5152

[…] kritériumokat érintő igazolási kötelezettségének (a továbbiakban együtt: hamis nyilatkozat), amennyibenia) a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, ésib) a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg".Az Európai Bíróság C-387/14. számú (Esaprojekt) döntése alapján a hamis adatszolgáltatás eredhet gondatlanságból, nem csupán szándékosan történhet, azonban a gondatlanság alól sem menti fel az ajánlattevőt, amennyiben erről külön szól az ajánlatkérőnek.Gondatlanságnak olyan magatartás minősül, melynek lehetséges következményeit tanúsítója előre látja, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy a következményeket azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. Mivel az ajánlattétel megtörtént, úgy a hamis adatszolgáltatás megvalósult. A helyzet későbbi reparálása pedig nem történt meg, mert egyéb kommunikációban már az értékelés szakaszában az ajánlattevő hiába szól tettéről, annak következményeivel már számolnia kell. Az önbevallás nem annulálja az i) pont beállását, mert nem a tényállás része, hanem a tudomásra jutás formája. Nem releváns kérdés tehát az önbevallás, de az i) pont vizsgálata során az ajánlatkérőnek figyelembe kell vennie minden információt, mikor az érvénytelenségről szóló döntését meghozza. Szemben a h) ponttal, az i) pontban nincs mérlegelési jogkör, de vizsgálati kötelezettség fennáll. Ennek része, hogy milyen dokumentumot nyújt […]