Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2024. március 6-án (288. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5270

[…] érvénytelenné nyilvánításra vonatkozó pontját), miért tartja jogsértőnek (pl. miért nem érvénytelen az ajánlat), mit javasol az ajánlatkérő számára (pl. vonja vissza az érvénytelenségről szóló döntést, nyilvánítsa érvényesnek az ajánlatot, és ennek megfelelően módosítsa az összegezést), és végül, mik a bizonyítékok (pl. az ajánlat azon részének bemutatása, hogy miért nem áll fenn az érvénytelenségi ok).Természetesen a gyakorlatban az a jellemző, amikor az előzetes vitarendezési kérelmeket nem a Kbt. által előírt tartalmi felosztásnak megfelelően "felcímkézve" nyújtják be az ajánlatkérő részére. Talán lehet vitatkozni, hogy a "javaslat, észrevétel, álláspont" miben különbözik, de az biztosan kijelenthető, hogy a "mit szeretne a kérelmező az ajánlatkérőtől" (javaslat) olyan tartalmi elem, amelynek egyértelműen azonosíthatónak kell lennie, anélkül az előzetes vitarendezési kérelem nem is lenne értelmezhető.A Kbt. az előzetes vitarendezési kérelem vonatkozásában nem rendelkezik a hiánypótlás alkalmazásának lehetőségéről, ezért – összhangban azzal a szabállyal, miszerint a Kbt. szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben a törvény az eltérést kifejezetten megengedi – a hiányos előzetes vitarendezési kérelem nem hiánypótolható – sem ajánlatkérői felhívással, sem önkéntes hiánypótlással –, az ajánlatkérő a hiányos előzetes vitarendezési kérelmet elutasíthatja.Annak nincs akadálya, hogy a hiányosság miatt elutasított előzetes vitarendezési kérelmet ismételten benyújtsák, azonban a kérelem benyújtására vonatkozó határidő-számítás módját ezt nem befolyásolja.Az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása esetén a Kbt. 80. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül jogosult az ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet benyújtani. […]