Közbeszerzés mellőzésével kötött szerződés
Kérdés
Most szereztünk tudomást arról, hogy egy általunk ismert ajánlatkérő 2 évre szóló szerződést kötött a tavalyi évben olyan tárgyban, amire eddig mindig közbeszerzési eljárást indított. Érvényes a közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött szerződés?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2024. április 10-én (289. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5282
[…] tulajdonképpen jogtalanul mellőzte a közbeszerzési eljárást. Ebben az esetben azért marad érvényben a szerződés, mert az ajánlatkérő mindent megtett annak érdekében, hogy a közbeszerzés nélküli szerződéskötési szándékáról a gazdasági szereplőket értesítse, és nem a Kbt. "kijátszása" volt a célja.A másik eset, ha az ajánlatkérő ugyan nem folytatott le közbeszerzési eljárást, és jogtalanul mellőzve a közbeszerzést kötött szerződést, de a már megkötött szerződésteljesítéshez kiemelkedően fontos közérdek fűződik.A kiemelkedően fontos közérdeket maga a Kbt. nem határozza meg, a 137. § (3) bekezdés arra vonatkozóan nyújt segítséget, hogy mi nem tekinthető annak az alábbiak szerint."137. § (3) A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így különösen a késedelmes teljesítésből, az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség) nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel járna."A Kbt. alapján elsősorban a szerződés érvényességéhez fűződő fontos közérdeket, az ezzel összefüggő nemzetgazdasági érdekeket kell azonosítani ilyen esetben, és azt kell összevetni az érvénytelenség következményeivel. A mérlegelés alapja az arányosság, azaz, ha a szerződés érvénytelensége súlyos, aránytalanul káros következménnyel járna (pl. sérülne valamely közszolgáltatásban a lakossági ellátás folyamatossága vagy biztonsága), akkor a szerződés érvényben marad. A Kbt. ugyanakkor példálózó jelleggel meghatározza azokat a közvetlen gazdasági hatásokat, amelyek nem tekinthetők fontos közérdeknek: ilyen pl. a késedelmes teljesítésből, vagy az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, vagy a szerződő fél esetleges változásából, vagy az érvénytelenségből adódó többletköltség.A Kbt. mellett a Ptk. 6:95. §-a is alkalmazható a közbeszerzési […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2024. április 10-én (289. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5282
[…] tulajdonképpen jogtalanul mellőzte a közbeszerzési eljárást. Ebben az esetben azért marad érvényben a szerződés, mert az ajánlatkérő mindent megtett annak érdekében, hogy a közbeszerzés nélküli szerződéskötési szándékáról a gazdasági szereplőket értesítse, és nem a Kbt. "kijátszása" volt a célja.A másik eset, ha az ajánlatkérő ugyan nem folytatott le közbeszerzési eljárást, és jogtalanul mellőzve a közbeszerzést kötött szerződést, de a már megkötött szerződésteljesítéshez kiemelkedően fontos közérdek fűződik.A kiemelkedően fontos közérdeket maga a Kbt. nem határozza meg, a 137. § (3) bekezdés arra vonatkozóan nyújt segítséget, hogy mi nem tekinthető annak az alábbiak szerint."137. § (3) A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így különösen a késedelmes teljesítésből, az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség) nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel járna."A Kbt. alapján elsősorban a szerződés érvényességéhez fűződő fontos közérdeket, az ezzel összefüggő nemzetgazdasági érdekeket kell azonosítani ilyen esetben, és azt kell összevetni az érvénytelenség következményeivel. A mérlegelés alapja az arányosság, azaz, ha a szerződés érvénytelensége súlyos, aránytalanul káros következménnyel járna (pl. sérülne valamely közszolgáltatásban a lakossági ellátás folyamatossága vagy biztonsága), akkor a szerződés érvényben marad. A Kbt. ugyanakkor példálózó jelleggel meghatározza azokat a közvetlen gazdasági hatásokat, amelyek nem tekinthetők fontos közérdeknek: ilyen pl. a késedelmes teljesítésből, vagy az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, vagy a szerződő fél esetleges változásából, vagy az érvénytelenségből adódó többletköltség.A Kbt. mellett a Ptk. 6:95. §-a is alkalmazható a közbeszerzési […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
