Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2024. július 10-én (292. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5323

[…] feldarabolják az „egy” szerződést annak érdekében, hogy a becsült érték ne érje el az értékhatárt. A Kbt. 17. § (2) bekezdésének alkalmazása kapcsán a Közbeszerzések Tanácsa álláspontja (A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában, 2021. 09. 30.): „ha egy beszerzés a Kbt. valamely becsült érték számítási szabálya alapján közbeszerzési kötelezettség alá tartozik, az ajánlatkérő nem hivatkozhat arra, hogy egy másik becsült érték számítási szabály alapján a becsült érték nem érné el a közbeszerzési értékhatárt [Kbt. 19. § (1) bekezdés]”. Ezért az ajánlatkérőknek nagyon óvatosan kell a Kbt. 17. § (2) bekezdése szerinti számítási módot megközelíteni.A Kbt. 17–18. § szerinti rendelkezések lényege tehát, hogy a jogszabály kiemel néhány beszerzésiigény-típust, amelyek esetében valamilyen speciális jellegzetesség miatt a Kbt. 16. § (1) bekezdése szerinti főszabály alkalmazása nehézségekbe ütközhet, és a jogszabály maga határozza meg a becsült érték számításának módját, és ezáltal a becsült érték nagyságát annak érdekében, hogy a közbeszerzési szabályok alkalmazási köre megállapítható legyen; ez pedig értelemszerűen azt is jelenti, hogy ezekben az esetekben a becsült érték a jogszabály által mesterségesen generált érték. Fel kell hívni arra a figyelmet, hogy a Kbt. 17–18., 20. §-ban nem szereplő feltételek vonatkozásában továbbra is a Kbt. 16. § (1) bekezdés az irányadó: pl. a becsült érték áfa nélküli érték.A speciális szabályok tehát a beszerzési igények különböző jellemzői alapján eltérő számítási módokat tartalmaznak, és az ajánlatkérő feladata, hogy a beszerzési igényének definiálását követően besorolja a számítási módok egyikébe, nevezetesen a beszerzés igény a főszabály vagy valamelyik kisegítő szabály alá tartozik-e.A Kbt. 17. § (1) bekezdése kizárólag árubeszerzésekre, azon belül is kizárólag használati jog vagy hasznosítási jog megszerzésére vonatkozik (azaz tulajdonjog-átruházás nem feltétel; idetartozik pl. a pénzügyi lízing, bérlet, haszonbérlet), és a szerződés ismert (1 év vagy rövidebb határozott idő) vagy éppen nem ismert időtartama (határozatlan idő vagy nincs időpont) szerint csoportosít, továbbá figyelembe veszi ezen ügyletek speciális jellegét (lásd a maradványérték szabályait).A Kbt. 17. § (2) bekezdése alapján vagy az előző naptári év során kötött azonos tárgyú szerződés (vagy szerződések) szerinti tényleges ellenszolgáltatás, módosítva a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli változással adja a becsült értéket [lásd a) pont], vagy az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti, vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás a becsült érték [lásd b) pont].A Kbt. 17. § (2) bekezdése az árubeszerzés és szolgáltatás megrendelésre vonatkozó beszerzési igény rendszeressége (vagy időszakonkénti visszatérése) szerint határozza meg a számítási módszert, amely két számítási megoldást biztosít az ajánlatkérő számára. A két számítási megoldás közötti hierarchikus kapcsolatra nincs utalás a jogszabályban, a beszerzés jellegétől függően az a) és b) pont választható. Például, ha nincs előző évi szerződés, vagy nincs azonos tárgyú szerződés, akkor az a) pont nem lehet releváns.Ez a becsültérték-számítási módszer azokra a beszerzésekre vonatkozik, amely beszerzésekre előre látható módon rendszeresen vagy időszakonként szükség van, és az ajánlatkérők ezeket a szerződéseket rendszeresen újrakötik, pl. takarítás, őrzés-védés, irodaszer-tisztítószer, üzemanyag, bérszámfejtés. Ahogy a Kbt. 17. § (1) és (3) bekezdésében láthatjuk, a jogszabály ott más időviszonyokat (határozott-határozatlan, 4 év, 1 év stb.) határoz meg számítási alapként, a Kbt. 17. § (2) bekezdés vonatkozásában az „év”/„12 hónap” az elhatárolási alap. Az ajánlatkérő nem követ el jogsértést, ha a beszerzés igénye a Kbt. 17. § (2) bekezdés hatálya alá tartozik, és „csak” az ott meghatározott időtartamra vetítést alkalmazza. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az a) pont „naptári évet” határoz meg, a b) pont „12 hónapot”, amely utóbbi azt jelenti, hogy nem feltétlenül naptári évet takar, de az a) pont esetében naptári év az előírás.Az a) pont esetében az előző naptári évben volt(ak) korábbi azonos tárgyú szerződés(ek), ezeknek az értékét kell kiigazítani a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli változással. A b) esetben nem áll rendelkezésre korábbi szerződés a viszonyításhoz, ezért az első teljesítést követő 12 hónapra vagy ennél hosszabb időszakra tervezett szerződés(ek) összértékének, teljes ellenszolgáltatásának becslését kell elvégezni. A módszertan választása nem irányulhat a részekre bontás tilalmának megsértésére.A Kbt. 17. § (2) bekezdése alkalmazásánál még arra kell ügyelni, hogy ha a tárgyévben még egy azonos tárgykörű szerződés megkötésére sor került, amely beszerzési igény nem volt előre látható, akkor a következő évben már ezt az év közben külön kötött szerződést is figyelembe kell venni, mivel „előző évben, azonos tárgyú” szerződésről van szó.A Kbt. 17. § (3) bekezdés kizárólag szolgáltatásokra vonatkozik, […]